Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

V. A javasolt szabályozási rendszer

61 zása, a vizvidék belyfekvésénél fogva, minden ktilbeavatkozás nél­kül is a legnagyobb valószínűséggel várható — arra nézve az előzőkben a kellő felvilágosítás feltalálható. További magyarázatra tehát nem szorul annak felismerése sem, hogy a nagy kiterjedésű vidéknek ár mentesítése, vizszabályo­zásának jelen állapotában megoldást nem nyerhetett azon okból, mivel vízvédelmi müvei által a hegyvidék árvizeinek a lapályba, egész tömegükben való behatolása, mesterségesen elősegiltetvén, összehalmozódásuk a folyók azon szakaszára tereltetett, hol ily nagy tömegekben való elvezetésükről sem a természet nem gon­doskodott, sem pedig a szabályozások alkalmával elégtelen medrük megfelelően kiegészítve nem lett. A lapályon átvonuló magas árhullámok veszélythozó jelle­güket a szabályozások következtében tehit el sem veszíthették; mely körülményhez az utóbbi években az általános légcsapadék viszonyoknak kedvezőtlen módosulása hozzájárulván, a vizszinek folytonos emelkedését, a töltések meg-megujuló magasításával sem megelőzni, sem követni és az ebből származó káros következmé­nyeket elhárítani többé nem sikerült. E tekintetben nehéz feladat sulyosodott a Temes-Begavöl­gyét ármentesitő társulatnak vállaira, mert vízhálózatának nagy kiterjedése miatt közel 205 km hosszú uj meder előállításával és 250 km. régi meder bővítésével, valamint 750 km. hosszú töltés­vonalnak létesítésével és magositásával kellett megküzdenie. Vagyis számításba véve, az árvizvezetői szereppel hasonlóképen felruhá­zott Bega csatornát, a Temes-Begavölgy mentesítendő területének átlag minden 750 katasztrális holdja után 1 km. hosszú árvizve­zető medernek és Г5 km. hosszú töltésvonalnak létesítéséről, va­lamint megvédéséről kell jelenleg gondoskodni. Figyelembe véve pedig azt, hogy ugy a medrek, mint a töltések, átlag kétharmad részükben egy, az 1887. évihez hasonló árhullámnak levezetésére elégtelenek: ugy ezen néhány adatból, — a vizszerkezet sajátosságában rejlő minden komplicatiótól eltekintve, — bárki előtt érthetővé lesz a Temes-Begavölgy ármentesitésével kapcsolatos teendőknek nagysága és egyúttal átérezhetővé lesz­miszerint ezen súlyos helyzeten,, kicsinyes eszközökkel segíteni csak ideig-óráig sem lehet. A szabályozási kérdés mikénti megoldása, évtizedek tanul­mánytárgyát képezte, mig végre életkérdéssé vált az elementáris erővel fellépett 1887. évi árviz alkalmából, midőn a mentesítendő, átlag 450.000 holdnyi, területből, a Temes folyó töltésszakadásain keresztül 54.000 hold, a Begahajózó és Ó-Bega csatornánál 32000

Next

/
Oldalképek
Tartalom