Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)
V. A javasolt szabályozási rendszer
62 hold, a Berzava-Terézia csatorna vidékén 20.000 hold, mindössze tehát 96.000 hold, mezőgazdaságilag mi veit területnek, gazdag termése lett, közvetlen az aratás előtt megsemmisítve. A töltésszakadásokon át keletkezett kiöntésekhez hozzászámítva a Begának Bázos körüli nyilt árterét és az evvel kapcsolatos Temesvár alatti Bega Temes közét, valamint az alibunári rét nyugati felében a Bánom réttel összefüggően elárasztott térségeket, az 1887. évi árviz kiöntései által borított terület összesen 170.000 holdra, vagyis a mentesítendő területnek átlag két ötödére tehető. Az árvízi kalamitásök főokozoját, általánosan a Bega csatorna jelen helyzetében keresik, illetőleg a szabályozások sikere ennek rendezésétől függőnek tekintetik nem annyira azért, mintha feltételezhető volna hogy a hajózó csatorna nemlétele esetén, a Bega árvizével való megküzdés is mellőzhető lenne, hanem azért mert ezen csatornán keresztül az egyébbként mentesithetőnek látszó területeknek szivébe, mondhatni, mesterségesen vezettetnek az elárasztó víztömegek Bár alapigazság gyanánt e nézet így el nem fogadható, de létjogosultsággal mégis bír azon felfogás, mely szerint a Bega árvizvezetésének végleges rendezése alkotja a Temes-Begavölgy ármentesitésének súlypontját; miért is a felmerült különböző szabályozási javaslatok mindannyian, főként a Bega árvizének mikénti elvezetése körül variálnak, holott a szorgos vizsgálat során az tűnik ki, hogy a vízrendszer m nden egyes ágában egyaránt lényeges hiányok rejlenek és hogy a gyökeres orvoslást nem az egyes tagok, hanem a maga sajátos összetételében, az egész vízrendszer igényeli. A csatolt függelékben ismertetett különböző szabályozási tervek és javaslatok világos jelét viselik a begai árvizvezetés kérdésének megoldására irányult törekvéseknek, melyek mindannyian azon kiindulási alapra vezetnek vissza, hogy a Bega hajózó csatorna árvizvezetői hivatásától egyszer s mindenkorra felmentessék. A vázoltak után kétséget sem szenvedhet, miszerint ezen kiindulási alaptól eltérni ma még kevesebbé lebet, sőt, hogy a közgazdasági érdekek a hajózó-csatorna sorsának végleges eldöntését, a hajózási érdekeknek kellő érvényre emelésében mind határozottabban követelik, kivált figyelemmel azon óriási költségekre, melyekkel a hajózó-csatorna szük medrének az árviz vezetés czéljainak megfelelő átalakítása, a jobb ármentesitésnek minden kilátása nélkül járna Nézeteltérés e tekintetben ma nincsen és általános azon meggyőződés, hogy a Bega hajózó csatornát, mint hajóutat kell
