Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

V. A javasolt szabályozási rendszer

V. A javasolt szabályozási rendszer ismertetése. Az előadottakból ismét kttünt azon egyébként ismeretes tényállás, hogy a Temes-Bega vizszerkezet egyes vizfolyásai, egymással közvetlen vagy közvetve oly szoros összefüggésben vannak, miszerint azok egyikén sem lehet változtaini a nélkül, hogy a szabályozást végezetül az egészre kiterjeszteni ne kellene. Ehhez járul még annak felismerése, hogy a vízfolyásokat alakító tényezők közül a felső vízgyűjtő medenczének a lapályt követő víz-befogadó recipienshez közeifekvése, a lefolyást közvetítő tulajdonképeni rövid medrekben, halásukat a közvetlenség eréjével fokozzák Ennélfogva kétségleien tehát, hogy épen ezen középúton fekvő medrekben, a helyzet javítása és a vizfolyási hiányok kiküszöbölése végett, nem lehet az egyes kiszakított szakaszoknak, a helyi viszonyokhoz mért. korlátolt alakú idomitásával beérni; mert az ármentesitést czélzó szabályozás sikert csak ugy eredményezhet; ha az egész vizszerkezet rendezését akként öleli fel. hogy az alkalmazott szabályozási módok a vízfolyások különböző, de sajátosan változó természetéhez hczzá simulnak Jgy például, ha a mederből túlemelkedő árvizek szétterülése ellen töltéseket építeni ott. hol nincsenek, a meglevőket emelni ott. hol alacsonyak, egyszerű eljárást képez is, s ezen eljárásnak a maga helyén alkalmazása, sikeirel járhat is. mégis itten a rohamos esésű Temes-Begánál, egyoldalú alkalmazása okszerű szabályozási módnak már azért sem tekinthető, mert a rövid, de rendkívül magas árhullámok ellapulását megakadályozván, az árvizeket arra kényszerítené, hogy az egész völgyön végig mesterségesen emelt magasságukban vonuljanak le. Hogy ez mit jelent a Temes és a Begának ármentesitést váró medenczéjében, — hol az árvizszineknek rohamos elválfo-