Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

II. A vizfolyások rendszerei és a vizvezető medrek

15 legelőt elborítja, sőt rohamos lefolyásakor a Begán tul fekvő bukoveczi balparti laposokba is átnyomul A Beregszó az Ó-Bega főtáplálója a Nyárod-dal együtt ; mindketten a Temesvártól északra fekvő domblánczolatok völgyeiből több párhuzamosan haladó patak és vízfolyás alakjában erednek és rendes állandó vizhozománynyal nem birnak. Ősi állapotuk lényegesen változott az által, hogy a Beregszó régi medre, mely Temesvártól délnyugotnak kanyarodott és Szakáiháza körül a Nyárad és Jérrel egyesülten csak Német-Bobda között torkolott be a régi Ó-Begába, a mult században Kovácsi községénél luásott úgynevezett Saugraben segélyévei akként vágatott el, hogy a Beregszó már Szt.-András felett a Nyárad medrébe vezettetik. Ezen Bobdáig tartó közös folyásuk Szakáiházától kiindulva, az Ó-Begának Csenejnél kezdődő csatornázott medrével együttesen, töltések közé fogatott, vagyis miután a Beregszó-Nyárad és Jér patakok a régi begai rendszertől a közbeigtatott hajózó csatorna által elkülönítettek, az Ó-BegaBeregszó lecsapoló csatornával szerves egészet képező külön vízrendszerré alakultak. A Jér a Bilét-Vinga körüli fensikok vizeinek levezetője, forrásokkal nem bir és kanyargós útjában is számos mocsár által van megszakítva. A Moravicza, a Berzava melletti Moriczföld-Gattaja községek és a verseczi hegyek közt fekvő dombok nyugati oldalából ered, forrásvize nincsen, legfelsőbb szakaszában azonban a Berzava kitörő árvizeiből is tápláltatik. Lefolyását Vattinánál az alibunári mocsárba találta, melyen keresztül, az alibunári rét lecsapolására eszközölt szabályozások alkalmával, részére a 60-as évek elején az u. n. Schulhof csatorna épült, a 70-es években pedig a mocsarat északról szegélyező Moravicza-csatorna lett, a Teréziacsatornáig, kiépitve. A Bojga jelenlegi csatornája is, mely a Moravicza csatornába torkolik, csak a 70-es években épült, mig a Rojga ősi állapotában határozott lefolyással és eredettel nem birt, hanem számos ágaival a Berzavából Pártos-Denta felett délnek és a Moraviczából Dézsánfalva felett északnak kitört vizeket fogta fel és vezette N.-Gájon keresztül az illancsai mocsárba, hol továbbra minden nyoma elveszett. A Kudricz és Mesics hegyi vadpatakok, a verseczi hegyekből észak-keleten és délnyugaton eredve, minden forrást nélkülöznek és a felszinről hirtelen leszaladó vizekkel a verseczi kis rétbe torkolottak, mig a Keveres és Vlajkovecz patakok, mellékereikkel a delibláti homokdombokig húzódó podporányi agyagos gerinczekről erednek, vizeikkel, az alibunári mocsarat délről szegélyező és tőle a Beregszó és Nyárad patak a Jér patak a Moravicza patak a Rojga patak a Kudricz és Mesics a Keveres és vlajkoveczi patak