Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

II. A vizfolyások rendszerei és a vizvezető medrek

16 a Ternes folyc első szakasza a Bega folyó alsó szakasza csak egy keskeny gerincz által elkülönített Vlajkovecz-paulisi kis rétet árasztották el. Mind a négy emiitett patak jelenleg a verseczi kis rétből, illetőleg ezt északon bekerilő szredistye-verseczi csatornából kiinduló Versecz-paulisi csatornában vannak felfogva és ennek közvetítésével az alibunári mocsáron keresztül Szt.-Jánosnál a Terézia csatornába vannak vezetve. Az eddig vázolt kép kiegészítése végett a Bega és Temes alsó szakaszára is ki kell terjeszkedni, mely alkalommal első sorban az emelendő ki, miszerint ugy a Bega N.-Becskereken alul a Tisza árterébe, mint a Temes Botoson tut. de főként Leopoldovától kezdve a Duna árterébe érkezvén, ezek visszatorlasztó hatása következtében nemcsak egyes mocsarakban megoszlanak, hanem számos ágakra szétszakadozó betorkolásukkal deltaszerü alakzatot vettek fel. A Temes ezen ősi állapota alig változott, mert elkezdve attól, hogy Leopoldovánál az 11. n. Karas^ágon a Dunával nagy vizállások idején összeköttetésbe jön és a Dunáig terjedő széles rétségét számtalan kuszált énei szeli át ezenkívül az Oppovánál fekvő Dunavacz medren keresztül a Dunával akként van állandóan összekötve, hogy ezen keresztül hirtelen áradásaival a Duna felé kifolyhat ugyan, de rendszerint ugyanez uton a Duna által tápláltatik. A Bega medre alsó szakaszában már több és lényegesebb változáson ment át, mert vad állapotában az Écska-Periasz között fekvő Fehértói mocsárban elveszett és abból kivergődve egyik, Gusztos nevü ágával Titelnél a Tiszába, másik ágával a Perlasz-Leopoldova közötti magas part aljában fekvő Kulpin tói mocsáron keresztül a Duna medrébe torkolott; a hajózó csatorna létesítése alkalmával azonban a Bela-Blatói (fehértói) mocsáron keresztül rözsepárhuzammüvek közé fogott egyenes medret kapott, leopolclovai ága pedig Perlasznál eltöltetvén, lefolyása egyedül a Titel felé bevezető u. n. Gusztos árok. idők folytán kibővült, medrére lett korlátozva. A Temes-Bega vízrendszer természetes medreihez, mint velük szervesen összefüggő részek csatlakoznak, mig a Bega hajózó csatorna, valamint az ennek kiegészítésére mesterségesen létesitelt tápcsatorna és árapasztó csatorna. E két utóbbi vízfolyás mint a Temest és Begát összekötő régi természetes —- bár jelentéktelenebb medrek — főirányukban azelőtt is léteztek, de azon alkalommal, hogy e régi erek Kostélytól Kiszetóig és Topolovecztől Szirbováig átidomítva és kiásva lettek, egyúttal a reájuk utalt szolgálathoz képest, ugy Kostélynál, mint Topolovecznél mesterséges és kezelhető vizosztó