Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

jegyezve nem lettek s igy ezen, bár kétségbe nem vonható előny, számadatokban ki nem fejezhető. A major alagcsövezése azonban sikerültnek nem mondható . mert nedves tél után a régi pinczék egyáltalán nem használhatók. A földszínen a sár nem lett elkerülve mindaddig, mig a majornak két évvel ezelőtt történt átépítése és berendezése alkalmával eszközölt föltöltés által a víznek czélszerűbb lefolyás adatott. Deininger Imre, igazgató. Megjegyzés : A pinczék alagcsövezését nem a kulturmérnökség végezte és a sikertelenségnek egyik oka az is lehet, hogy sok helyütt 1 hüvelykes, tehát igen csekély átmérőjű csöveket használtak. Kvassay. 29. Szegedy György és Béla, Tüske-Szt.-Péter és Dabronak községhez tartozó Eötvöspusztai birtok. Tüske-Szt.-Péteren alagcsöveztetett 100 magyar hold, melynek teljesítése, beleszámítva munkadíjat, felügyeletet, alagcsövek árát és helyszínre szállítását, sőt mélyebb helyek feltöltését, került összesen 3,209 frt 07 kr. osztr. értékbe ; a levezető nyilt árok tisztítása évente belekerül 30 frt 50 krba. — Eötvösön alagcsöveztetett 27 m. hold, melynek foganatosítása elősorolt módon 968 frt 56 krba került, a nyilt árok tisztítására évente fizettetik 24 frt 8 kr. Szt.-Péterben az alagcsövezést előzőleg csak csekély és igen rossz minőségű széna termett, 1886. őszén alagcsöveztetvén, 1887 nyarán 12 holdon termett 90 mérő feles burgonya és 20 mérő feles tengeri (csöves), 12 hold pedig annyira zsombékos volt, hogy nem lehetett elvetni s egy párszori nyári szárítás után 1887. év őszén búzával lett elvetve s 1888. évben arattatott róla 81 kereszt buza, a mely 58'30 hektoliter 83 kilós magot adott; a burgonya után és tengeri után 12 holdba rozs lett vetve, mely adott 5972 keresztet szalmában és 44"35 hektolitert szemben. Jelenleg mindkét táblában repcze van vetve, s elég jónak mutatkozik. A későbbi alagcsövezések még nem adtak termést, de egy táblában jó repcze mutatkozik. Eötvösön az alagcsövezés nem rendszeres hálózat szerint lett eszközölve, csakis a mélyebb fekvésű helyekre lettek övvonalak lerakva, de annyi tapasztaltatott, hogy ott, hol máskor a tavasziak nem sikerültek, teljesen sikerült repcze és rozstermés lett, daczára, hogy más nem alagcsövezett hasonló területeken ugyanakkor csakis dudva termett a búza és rozs helyén. Szt.-Péterben, ugy vagyok meggyőződve, hogy az alagcsövezés igen jövedelmező beruházás lesz, csak megkívántatik, hogy a roppant mennyiségű növénygyökerek elkorhadjanak és a viz által kiáztatott talaj egyszer jól meg legyen trágyázva, sőt mondhatom, hogy az 1888. évi aratás 24 holdon akár készpénzértékben, akár takarmányozási czélra többet ér, mint az alagcsövezendő összes 175 m. hold Szt.-Péteri síki rét termése, mert ismert dolog környékünkön, hogy nem a marha eszi meg a síki szénát, hanem a síki széna szokta megenni a marhát. Az Eötvösi sikert felesleges bizonyítgatnom, elég azt tudni, hogy a mélyebb helyek csak a víz által ne szenvedjenek, mindig jobb minőségű talajok, mintsem a magasabbak, az alagcsövezés folytán viz nem gyülemlik meg, tehát legalább nálunk igen-igen jó termést adtak. Horváth József, számtartó. 30. Baronyi Benedek és Ede, Zala-Szt.-László és Kehida. A zala-sz.-lászlói gazdaságban 45 magyar hold szántóföld és legelő lett alagcsövezve; az alagcsövezés került holdankint (1,200 öl) 22 forintba, fentartási költsége évenkint az egész 45 holdnak a nyilt árokkal együtt 25 frto. é. Kehidán lett alagcsövezve 180 m. hold terület, itt az alagcsövezés kerül holdankint 18 frtba o. é. Ennek fentartási költsége, a nyilt árkokat is beleszámítva, évenkint 65 fit.