Kulturmérnöki jelentések, 1888
VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján
99 Ugy a zala-szt.-lászlói, mint a kehidai gazdaságokban az alagcsövezett területeken, az alagcsövezési munkálatok előtt csak nagy szárazságban lehetett gazdasági növényeket termelni, igen csekély eredménynyel. Alagcsövezés előtt öt évi átlagot véve, termett egy magyar holdon : Búza 500 kg. Rozs 540 kg. Zab 570 kg. Tengeri 700 kg. Alagcsövezés után : Búza 960 kg. Rozs 830 kg. Zab 750 kg. Tengeri 1,700 kg. A föld megmunkálása igen könnyű, a talaj porhanyó, a mélyitő szántás kitűnően foganatosítható. A zala-szt.-lászlói gazdaságban az alagcsövezés következtében egy 20 m. hold területű ingoványos legelő annyira kiszáradt, hogy sem legelőnek, sem rétnek nem volt használható, minek következtében feltöretett és mint kitűnő szántóföld használtatik. Egyik gyűjtő vonal minden második évben finom selyemszerű fűgyökerekkel eltelik, de könnyen kihúzható az akadály belőle és ismét rendszeresen működik. A kehidai gazdaságban még egyetlen vonal sem tagadta meg a működést; azon területek, melyek előbb semmit sem voltak képesek teremni, kitűnő termőföldekké változtak, 1888-ban már 860 és 1,350 kg. közötti búzát termettek; az alagcsövezés megváltoztatta a műveleti módokat, pl. a tengeri sima művelésre sokkal nagyobb termést adott, mint a mekkorát az előtt töltögetve termett. Ugyan a hehidai gazdaságban az alagcsövezett szántóföld között volt egy 22 m. holdas rét, ezt előbb táplálta a szántóföldekről odaszivárgött viz ; az alagcsövezéssel a viz elvezettetvén, a rét száraz lett, igen csekély termést hoz, daczára a kitűnő trágyázásnak ; miért is èz év végén fel kell törni és mint szántóföldet művelni. Domokos György urad. kasznár. 1. Esztergomi érsekség, Bálvány-Szakállos, Komárom vármegye. Az 1883-ik és 1884-ik években 4,000 kat. hold rét és legelő lett 17,353 forint költséggel lecsapolva ; a területnek túlnyomó része állandó mocsarat képezett. Az emiitett összegből egyúttal 400 kat. hold rét töltésekkel vétetett körül azon czélból, hogy a terület a Vágnak árvizeivel megöntözhető legyen. Az utóbbi területen a termés évről-évre, minőség tehintetében, nevezetes javuláson ment keresztül, mennyiség tekintetében pedig 3 métermázsától 10 métermázsára fokozódott kat. holdankint. A lecsapolt területnek stagnosai része főkép legelőnek használtatik és jó, valamint bő legelőt ád. A Vágnak mult évi állandóan magas vízállásai miatt mintegy 400 kat. holdat a talajvizek elborítottak, remélhető azonban, hogy a mostani kedvező vízállás mellett a víz el fog húzódni. Az évi fentartási költségek a befektetett összegnek y 5°/o-ára rúgnak. (Sztankovits Mihály intéző jelentése.) 2. Gróf Pàljfy József, Vittencz, Nyitra vármegye. A legutóbbi három év alatt mintegy 160 m. hold szántóföld és rét lett alagcsövezve, m. holdankint átlagosan 28 frt költséggel. A fentartási költségek csekélységük miatt számba sem vehetők. A szántóföldek a lehető legjobbátalakuláson mentek keresztül. Mig annakelőtte a kalászosok közül az ősziek a talajvíz folytán felfagytak és kipállottak, a tavasziak pedig a kellő időben elvethetők nem voltak, addig most az ősziek a remélhető legjobb állásnak örvendenek, a tavasziak részére a szántás kellő időben és a porhanyó talajban könnyen II. KERÜLET, végezhető.
