Kulturmérnöki jelentések, 1888
VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján
93 15. Meiler és Hirsch, N.-Atád. Az 1883. év tavaszán foganatosított alagcsövezés területe 19 85 6/IGOO hold. Termésében egyenlő a magasabb fekvő, legjobb talajú földekkel ; megmunkálása kora tavaszszal eszközölhető és könnyen mivelhető. Az egész határban kívánatos volna az alagcsövezés ez az 1887/8. évben teljesített felvétel nyomán eszközölhető lenne, ha a szükséges terv megkészíttetnék ; mindaddig azonban, mig a tervet meg nem kapjuk, a munkát nem foganatosíthatjuk. Meiler és Hirsch. 16. Ivánkovits István, K.-Dombó. Szántóföld és konyhakert összesen 80 hold lett alagcsövezve, összesen 2,310 frt költséggel. Az 1885. évben, tehát első 24 holdas tábláról mondhatok csak némi tapasztalatot, mely, sajnos, nem egészen felel meg várakozásomnak. 1886. évben zab volt benne, melynél jobbat, szebbet nem lehetett kívánnom, mint szalmára, ugy szemre nézve is. Ugyanezen föld 1886. őszén 20 cm. mélyen lett felszántva; tavaszra kelve a földnek első rétege sokkal hamarabb megpirult, mint a többi felszántott földeké, de miután répa jött belé, előbb megtrágyáztatott és márczius 25-én a szántás kezdődött, ismét 20 cm. mélyen, tehát már nem kora tavaszszal és a föld mégis igen szalonnás volt. Egy 4 holdas tábla, mely 1886. évben alagcsöveztetett, igen jó tengeri-termést adott, jobbat, mint a nem alagcsövezett részek. Ivánkovits István, földbirtokos. 17. Biedermann Ottó és Rezső, Okorágh Kárász puszta. 1886—1887. évben összesen 45 hold lett alagcsövezve, melynél a földmunka csövek nélkül 777 frt 60 kr, azaz holdankint átlag 17 frt 28 krba került. Miután az első alagcsövezés 1886-ban, a második pedig 1887-ben történt, s azóta a mi vidékünkben többnyire szárazság uralgott, igy szembetűnő különbséget nem lehetett észlelni, ahhoz pedig, hogy phisikai állapota mennyire javult a talajnak, rövid volt az idő, semhogy azt meg lehessen ítélni. Az 1886-ban alagcsövezett területen ugyanaz évben kukoricza volt, mely közepes termést adott, utána tavaszi árpa jött, mely 8 métermázsát adott holdankint ; erre követ kezett őszi búza, melyből 1888-ban 8*7 mm. arattatott. Az 1887-ben alagcsövezett táblábla őszkor rozs vettetett, de ez meglehetős silányan sikerült, mely körülményt főleg az idézte elő, hogy az alagcsövezési munka későn készült el, s igy a vetés is a rendes időn túl történhetett még csak meg. A fentartási költségek még eddig alig számbavehetők. Tobak Ferencz, ispán. 18. Véssey Sándor. Szőcsény puszta. Alagcsövezés mintegy 200 hold kiterjedésben lett eddig foganatosítva. Az alagcsövezés előtti időszakban forrásos, s alvizes lapály-területeken úgy a föld megmunkálhatásában, mint a termés mennyi- és minőségében szembeszökő az eredmény úgy annyira, hogy a befektetési költségek 1—2 év alatt bőven kárpótoltatnak s az alagcsövezés e területeken előbb alig hasznosítható földet a legháládatosabban termő részekké változtak át. Ily területek kölcsön vett pénzzel is alagcsövezendők. Ellenben azon területeken, melyeken az alagcsövezés a felső rétegnek vizet át nem bocsájtó tulajdonsága folytán a föld porositásának előmozdítására, hogy ugy mondjam »felviz« elvezetésére eszközöltetett, kivéve egyes szerencsésen végrehajtott s praktikusan kieszelt tó-fenék ármentesitést, hol a levezető csővonal igen előnyösen pótolja a nyilt árkot, az egész alagcsövezés eddig legalább absolut haszontalannak bizonyult. Véssey Sándor. Megjegyzés: A folyó évben személyesen kivánok meggyőződést szerezni a helyszínén vájjon a csövek esetleges hiányos fektetésében van-e hiba, vagy pedig egyátalán a kérdéses talaj nem alkalmas az alagcsövezés utján való javításra. Kvassay.
