Kulturmérnöki jelentések, 1884

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

Î46 II A Lannemezan fensík landes-jainak mívelése. A Lannemezan fensík körülbelül 10 kilométer hosszú és 6 km. széles területet foglal el az Arros és a Neste völgyei között (HautesPyrénées). Számos vízfolyás szeli át, nevezetesen a Save, a Gers és a Baïse. A terület hullámos lapály képét tünteti fel, néhány kis területű erdővel és berekkel tarkázva. Átlagos esése észak felé 0*015 méter. Tengerszin feletti magassága 550 és 650 méter között van. Ezen 60 négyszögkilométernyi terület javítására és észszerű kihasználásának szempontjából a franczia földmivelésügyi ministerium tervet dolgoztatott ki. Alkalmam volt a tervező mérnök, Alvin ur társaságában ezen területet bejárni és a legnagyobb készséggel nyújtott magyarázataival bővített tapasztalataimat a következőkben foglalhatom egybe. Néhány évvel ezelőtt az egész fensíkot a landesok és erdők foglalták el; falvak csak elszórva találkoztak; a lakosok marhatenyésztéssel foglalkoztak. Csak a falvak közvetlen szomszédságában volt egy kevés művelt terület. Idővel a lakosok száma szaporodott és ezzel együtt a mivelt föld is nagyobb kiterjedést nyert, habár a fensík legnagyobb részét ma is a. landesok foglalják el, melyek községi tulajdont képeznek. A lakosok nagy becsben tartják a landesokat. a nagy mértékben űzött marhatenyésztés miatt, azonkívül az itt igen jól díszló páfránt (fougères) és hangát (bruyère) lekaszálják és almozásra használják. A még meglevő erdők jól vannak kezelve és a fa községi czélokra, ugy mint templom, iskola stb. javítására használtatik. A landesok mostani területe 3,000 hektár. A talajt majdnem tiszta kvarcz-homok képezi, mely változó mennyiségű állati és növényi rothadási termékekkel és humussal van keverve. Ez a réteg, melynek vastagsága 0*10 és 1*00 méter között változik, vízhatlan agyagon nyugszik, melyben nagy silicium-kövek találhatók. A meszes alkatrész majdnem egészen hiányzik A csekély esés és a terület hullámossága következtében, az esővíz megáll és a talajt nedvessé, egészségtelenné és a mivelésre alkalmatlanná teszi. Nyáron át a nagy elpárolgás kiszárítja a földet és veszélyezteti a termést. így tehát nagy nedvesség váltakozik nagy szárazsággal, a miért is a talaj nem alkalmas a mivelésre és a lakosság nem tesz — de nem is igen tehet valamit, ezen állapot javítására. Egy másik baj a