Kulturmérnöki jelentések, 1884

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

147 terűlet pusztaságában rejlik és a termés a szabadon járó szeleknek lévén kitéve, nem állhat ellent az idó viszontagságainak. A mivelés alá vett területek rendesen a keleti, igen ritkán a nyugati domboldalokon találhatók. A nyugati szelek az uralkodók, melyek erősségük és alacsony hőmérsékletük miatt gátat vetnek a mivelésnek, különösen a közvetlenül kitett részeken. A lakosok még elősegítették ezen káros hatást az által, hogy a fákat, melyek némi védelmet nyújthattak volna a szél ellen, többnyire kiirtották. A fent elmondottakból kifolyólag a Lannemezan fensíkon szükséges munkákat négy csoportba lehet osztani : 1. Az alagcsövezés. — 2. Trágyázás. — 3. Az öntözés és 4. Védekezés a szél ellen. Ott, hol a föld mivelve van és az állóvíz káros hatásának folyton kitéve nincsen, a talaj termékenynek látszik. Igen könnyen foganatosítható jó alagcsövezés által meg lehet szabadulni a vadvizektől. Az alagcsövezés után, a száraz időszakban az öntözésre lehet gondolni. Ezen czélra fog szolgálni az állami költségen készült Nestecsatorna, mely egy kilométernyire Sarrancolin fölött veszi eredetét 627 méternyi magasságban a tenger szine felett és folytonosan hegyoldalban haladva, igen csekély eséssel a Lannemezan síkra vezeti a Neste folyóból kölcsönzött vizeit. A Neste-csatorna egyedüli czélja nem a Lannemezan fensík öntözése. Emésztése 7 köbméter másodperczenkint és ez a vízmennyiség megkétszerezhető. Fóczélja ezen csatornának a nyáron át többnyire száraz Baise, Gers és Save patakokat táplálni. A csatorna 612 méternyire a tengerszin felett ér a fensíkra és igy könnyen fogja öntözhetni az alacsonyabban fekvő 1,600 hektárt. A magasabban fekvő 1,500 hektár szintén öntözhető lesz, még pedig 500 hektár ugy, ha a vizet 10 méter magasra és a többi 1,000 hektár ugy, ha a vizet 20 méterrel emeljük. A termékenység növelésére igen előnyös volna a talajt bizonyos mennyiségű márgával vagy égetett mészszel keverni. A márga igen ritka, de a közelben jó mészkő található. Legelőnyösebbnek látszik a meszet helyben égetni. A mészkőbányák átlagos távolsága 5—6 kilométer. Ugyanitt egy tőzegtelep is van, mely a mészégetéshez szükséges tüzelőanyagot fogja szolgáltatni. Ezen javítások még nem kielégítők, A nagy magasság (600 méter) és a kemény telek miatt, a művelés alá vett területet a szelek ellen védeni kell. Lassítani szükséges a különböző hőmérsékletű légáramok egymásutánját, melyek a területet végig söprik, mert különben a növényzet, mint a példa mutatja, kivesz. 10*