Kulturmérnöki jelentések, 1883

IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

szükséges. A helység alatt az árokszállási útban a 2-ik minta szerin új hid épitendő a megyei alap költségére. Hasonló hid szükséges í füged-tárcsai határszélen a 26-+-40. pontban, melynek költsége a; összköltségbe vétetett be. Ugyanezen pontra a belvizek levezetése czéljából egy harmadrangú zsilip van tervezve, szintén az összköltség terhére. • E) Gyöngyös és mellékvizei. A Gyöngyös a Mátrahegyláncz egyik legrohamosabb patakjái képezi. Ezen patakot Gyöngyöshalász alsó határszélétől egészen a beömlésig felvette a kulturmérnökség, sőt a kidolgozott tervezetnek a vámosgyörki határba eső része már engedélyeztetett és végre ie hajtatott. Az árokszállási határban a mederviszonyok tűrhetők és az eszközlendő műveletek magánúton is végre hajthatók. Miért is a jelen tervezet csak a viszneki határra szoritkozik, hol az összefutó vizerek szabályozása szorosan összefügg a Tarna szabályozásával. Az egyesült gyöngyös és patai patakok vizét a vámosgyörki határban 41 köbméterre találtuk, a honnan Visznekre érve, ezen vizmenynyiség nem növekedik, hanem kevesebb lesz. A viszneki molnár állítása szerint egy nagyobb árviz alkalmával, midőn a zúgó táblái fel voltak húzva, a vízoszlop a küszöb felett 2*1 méter magas volt. Ezen magasság mellett a zúgó nyílásai a bemutatott számítás szerint 36.09 köbmétert emésztettek, a mely vízmennyiség valószínűnek is látszik. Tekintetbe véve azonban, hogy a zúgó alatt a Gyöngyösbe három kisebb patak ömlik be, a mederméret-számitást 42 köbméter után eszközöltük. E szerint a fenékszélessége 4 méter, a töltésköz. 18 méter, árvizoszlop 3 méter, a töltéskorona szélessége Г5 méter, a vizszin fölött 0.6 méter. A viszneki határban a malom feletti meder az előtüntetett keresztszelvények szerint elég bő, úgy hogy az a töltésezés nélkül is képes a legnagyobb vizet levezetni. Szükséges azonban, hogy a zúgó feletti meder feliszapolása eltávolittassék és a helység fölötti, a Gyöngyösből kitörő mellékér eltöltessék. Minthogy a beiszapolásnak nagyon valószínűleg csak az az oka, hogy a molnár a zúgó tábláit a kisebb árviznél nem nyitotta fel, hanem engedte azt a gáton keresztül a mellékérbe folyni, azért a