Kulturmérnöki jelentések, 1883
VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések
124 s A vetésforgó következő : A földmunka foganatosítása után az első évben zab termeltetik vegyi trágya hozzáadásával, egy kataszt. holdra 340 kilo kainitot, vagy 225 kilo kalimagnesiát és 100 kilo csontlisztet számítva. Ugyancsak egy kat. hold átlagos szemtermését 13'5 mmázsában véve íel, szalmával együtt 167 frt bruttó jövedelem mutatkozik, ebből leszámítva 105 frtot a földmunka fejében, 19*5 frtot műtrágyáért és 31-5 frtot vetőmagért és kezelési költségért, már az első évben a berendezésen felül 11 forint tiszta jövedelem marad. A 2-ik évben borsó lesz vetve 2—300 kilo kainit és 100 kilo csontliszt alkalmazásával, az eredmény 17 hectoliter borsó. 3-ik évben csupán csontliszt trágyázásba buza, rozs vagy repcze, 4-ik évben istálló-trágyával burgonya, 5-ikben kainittal árpa, 6-ik évben minden trágya nélkül lóher. Ha esetleg más vetésforgó állapittatik meg, törekedni kell mentül bujább fejlődésti növényeket alkalmazni az első években, melyek képesek legyenek a tőzeges altalajból feltörő gyomokat növésökben megakadályozni, ilyenek a repcze, borsó, bükköny és zab. Az utóbbi években Rimpau a búzát majdnem egészen kihagyta vetésforgóiból, mivel bizonytalan hozamú volt, habár kedvező időjárás alkalmával 15 métermázsa is termett egy kat. holdon. A mesterséges takarmányosokon lóher, luczerna, angol perje és egyéb jó füvek mind sikerrel termeltetnek. Az árkok a csekélyebb helyeken fűzzel, a mélyebbekben náddal kultiválhatók, nehogy egészen értéktelenek legyenek. A talaj művelésére legczélszerűbb háromvasú ekét, fogast és gyűrűs hengert alkalmazni és igen nagy gonddal eszközölni, mert a kellő eredmény csak ugy érhető el, ha a homokréteg egyenletes vastagságban marad és nem kevertetik össze a tőzeges altalajjal. A vegyi trágyák alkalmazásában a 20 évi tapasztalat a következő szabályokat állította fel: az első évben legalább másfélszer annyi káli és phosphorsav alkalmazandó, mint a mennyi a várandó termésben foglaltatik, a további években csak annyi adandó a fenti alkatrészekből, a mennyi a termésben leeud, végre takarmánynövényekkel csak istállótrágya alkalmaztassék. A vegyi trágyák közül a kainit hazánkban alig ismeretes, ez ásvány a karnalit csoporthoz tartozik és a stassfurti bányákban a bányasók közt fordul elő, vegyi képlete K 2, SO*, MgSOi, MgCla-|-6 H2O ; tulajdonképen 12°/o kálit tartalmaz; ugyancsak a bányasóból állíttatik elő Stassfurtban a kénsavas káli magnesia 25°/ 0 káli tartalommal. Mindkettő igen jó eredménynyel használható a lápművelésnél, agyakorlat azonban mégis a kainitnak ad előnyt, minthogy kisebb kálitartalma miatt jobb elosztást nyer a talajban és melléksói legtöbb növényre jó hatásúak.
