Kulturmérnöki jelentések, 1883
VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések
125 s Továbbá a kálimagnesia gyári termék lévén az előállítási költségek niatt jóval drágább, mint a kainit. A magasitási eljárás Rimpau szerint még aránylag kis területet hóditott meg, minthogy a további gazdálkodás nagy szakértelmet és teteomes forgótőkét igényel, de tekintve azt a nagy előnyt, mely a homoktalaj felette könnyű megmunkálásában rejlik, nem lehet kétség, az utat fog magának törni. Hazánkban még ugyan nagy megütközést keltene a folytonos vegyi trágyázás, de külföldön már annyira kiaknázottak a talajok, hogy rendes összetételű szántóföldek is igénylik a pótlást. Rimpau lápbirtoka egyrészén oly mély a tőzegréteg, hogy nem látta rationabilisnak a magasitási eljárást alkalmazni, de azért e körülmények között is sikerült neki fokozottabb kihasználást elérni. Első sorban lecsapolta a területet, hogy a vizszin állandóan egy méter mélyen legyen a terület felszínéhez képest, és többszöri fogasolással a gyökerek széttépését eszközöltette, ezután ekével feltörette. A szijszerü szalagok közt támadt barázdákba tavaszszal zabot vet fümag-keverékkel és 300 kilo kálimagnesiával, mire az egész területet jól leboronálja ; a termés ez eljárás mellett igen kielégítő. Az első év őszén és a második évben még jó kaszálást nyújt a terület és a harmadikban legeltetésre lesz használva ; ily kezelés mellett 15 frtra becsüli egy kat. hold tiszta jövedelmét. Ugy a hollandi módszernél, mint a Rimpau-féle magasitási eljárásnál az a közös tulajdonság mutatkozik, hogy mindkettőnél a termőréteg szilárd alkatrészei növeltetnek, mert ha ugyan káli és phoephorsav a sovány talajokhoz mérten elég van a tőzeges talajban, a silikatok mechanikai működésének hiánya a legfőbb baj. Az első módszernél a homokréteg a turfával összekevertetik, a másodiknál ellenkezőleg tisztán homokban gazdálkodnak, ezen eltérő körülményt a trágyázási mód fejti meg, mert a hollandi eljárásnál a nagy trágyázás megakadályozza a tőzegtalajnak azt a hatását, mely a növények gyökereinek megrotbadásában nyilvánul. De továbbá az összekevert talaj hőmérsékét is csak erős istálló- és ürülék-trágyázással lehet állandóau fenntartani, tisztán ásványi trágyával e hatás egyike sem érhető el. Ezen közös tulajdonságon kívül mindkét eljárási mód a talajvíz állandó sülyesztését igényli, hogy a terület felszínétől legalább is 0'9 méter mélyen legyen a vizszin, mely már kellő biztosítékot nyújt a szárazabb természetű növények fejlődésére. A további tulajdonságokban már határozottan eltér a két rendszer, igy a hollandi rendszer két legfontosabb feltétele először a nagy csatornahálózat és vele kapcsolatban a turfa értékesithetése, másodszor pedig a városok hulladékainak ezél-
