Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)

I. rész. A vízrajzi szolgálat

A vízrajzi szolgálat

12. ábra. A dinnyésháti mérések alapján Hajós Sámuel által 1895-ben szerkesztett

árvízi hurokgörbe

A Vízrajzi Osztály eredményekben gazdag évtizedeiről szóló beszámoló nem lenne teljes, ha nem szólnánk az eredményeket jelentős mértékben elősegitő háttérről, a vízügyi adminisztráció helyzetéről. A folyószabályozási munkákon megizmosodott, országos tekintély kivívó vízügyi szakigazgatás (1889-től már a Földművelésügyi Minisztérium keretében) Kvassay Jenő vezetésével elérte, hogy a vízügyi kérdéseket egy szervezetben összpontosították, s 1899-ben a minisztériumon belül létrejött az Országos Vízépítési Igazgatóság, amely esetenként módosítással ugyan, de 1918-ig fennállt, kedvező feltételeket biztosítva a Vízrajzi Osztály munkájához is.

2.3. A trianoni békeszerződés és a II. világháború időszaka (1920-52)

Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés a vízrajzi tevékenységet meghatározó fizikai-földrajzi feltételeket és a gazdasági adottságokat alapvetően megváltoztatta. Míg korábban a zárt vízgyűjtőnek tekinthető, arányos eloszlású magassági övezetű Kárpát-medencében a vízrajzi szolgálat a vízkörforgás felszíni szakaszának jelentős részét megfigyelhette, Trianon után a megfigyelések a folyók síksági szakaszára korlá40