Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
III. rész. A vízjelzés
2. A VÍZRAJZI ELŐREJELZÉS 2.1 Az előrejelzés alapjai * A feladat A hidrológiai helyzet ismerete önmagában csupán az esetek kis részében elegendő a vízgazdálkodási, vízkárelhárítási és egyéb feladatok hatékony elvégzéséhez. A vízrajzi előrejelzés feladata a hidrológiai folyamatok várható alakulásának meghatározása. Ily módon a vízrajzi előrejelzés alapvetően különbözik azoktól az egyes szakemberek által tévesen előrejelzésnek nevezett statisztikai becslésektől, amelyek valamely hidrológiai jelenség előfordulási valószínűségét vetítik elő a jövőre. A vízrajzi előrejelzés mindig a konkrét hidrológiai helyzet, valamint a hidrológiai folyamatokat befolyásoló meteorológiai és egyéb folyamatok aktuális állapotának ismeretében tesz kísérletet arra, hogy felhasználva az ezekről a folyamatokról rendelkezésünkre álló tudományos ismereteket, meghatározza a vizsgált hidrológiai folyamat jövőbeni állapotát. «> A hibaforrások Az előrejelzés a vizsgált és a befolyásoló folyamatok aktuális állapotának ismeretéből indul ki. Ezen folyamatok aktuális állapotát azonban csak olyan mérések alapján ismerjük, amelyek önmagukban is hibákkal terheltek, s a legritkább esetben sem tekinthetők teljesen reprezentatívnak. A lezajló fizikai folyamatokról rendelkezésre álló tudományos ismereteink és az ezek alapján kidolgozható számítási eljárásaink legjobb esetben is csak durván közelítik a valóságban lezajló fizikai folyamatokat, és csak a folyamat egyszerűsített modelljét adják. Elmondható tehát, hogy a folyamatokról rendelkezésre álló tudományos ismereteink sem tekinthetők teljes körűnek. Ha ismernénk is az összes befolyásoló tényező pontos állapotát az előrejelzés kiadásának pillanatában, rendelkeznénk a jelenséget tökéletesen leíró matematikai modellel, akkor sem tudnánk tökéletes előrejelzést készíteni. Az előrejelzés ugyanis a jelen helyzet alapján a folyamat későbbi jövőbeni állapotára vonatkozik. Ahhoz, hogy tökéletes előrejelzés készüljön, az említetteken túl az is szükséges lenne, hogy az előrejelzett hidrológiai folyamatot addig a bizonyos jövőbeni időpontig, amire előre jeleztünk, elzárjuk a befolyásoló egyéb folyamatoktól (pl. az időjárástól), amelyeknek 151
