Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

7. fejezet

Meg kell jegyeznünk, hogy a nádasok területe az itt tárgyalt vízrendezés megkezdésekor valósággal sokkal nagyobb volt, mint a fentebbi adatok mutatják. Ugyanis az ideiglenes kataszter nem készült el az egész Körös-Berettyó völgyére nézve az 1853. évben, hanem az akkor felméretlen vagy kétségesnek maradt községek adatai későbbi helyszínelés és kiigazítás adataiból pótoltattak, amikor már jócskán megfogytak a nádasok. A közt is, a mit az ideiglenes kataszter kaszálónak mutatott ki, nagyon sok a nád- és sástermő terület, de mivel valami éles savanyu tü is termett rajta, az akkori kataszter a nagyobb adó alá eső rét, sőt a mit valaha az eke járt, azt a szántóföld közé sorolta. Ilyen nádtermő szántóföldről tesz említést Bereczkij Géza ur, a nagyváradi káptalan nyugalmazott számtartója,* melyen az 1884. évben a zabot és nádat együtt aratták, az ökrök lábaira bőrbocs- kort kötöttek, hogy a nádtorzsa át ne szúrja a szegény állatok talpát; ott a kotu-talajt szántva, az eke után viz fakadt a barázdába. Minthogy az első kataszter az ilyen talajt is szántóföldnek irta, a szántóföldnek tényleges szaporulata jóval nagyobb a kimutatottnál. A nádasok azonban már nagyobbrészt eltűntek; eltűnt az az idő is, mikor a nádat 400—600 kévéjével egy »tutajba« kötve ami oly nagy tömeg volt, akár egy dunai hajó — úsztatták le eladás végett a Körösön és csak 3—4—5 frtot kaptak százáért. Ugyan­ezen vidékről említi meg Bereczhy ur,** hogy midőn a Körös partolása — a védtöltések kiépítése — elkészült, a munkavezető mérnökök és az uradalmi tisztek csónakon mentek le a szeghalmi határig és ott a parton rájok várakozó kocsihoz felérve, az a meg­lepő látvány tárult eléjök, hogy a Csökmő, Komádi, Vésztő és Szeghalom közt elterülő néhány négyszögmérföldnyi területen két silány fűzfán kívül semmi egyéb nem látszott, mint csupa virágos nád; ma pedig ugyanott járható kocsiutak és rengő kalászu szántó­földek terülnek el és 20—24 frtért vásárolják a fedő nádat, mert ott már nem terem. Az erdőterülettől elhódított 35,000 hold sem puszta erdőirtás, hanem tevékeny része van ebben is a vízrendezés munkájának. A mi erdőterületet fejszével lehetett szántófölddé változtatni, azt elvé­gezte már a múlt századév és a jelen század első fele; hanem a * E Monográfia czéljaira készített nagyon érdekes feljegyzéseiben. ** Ugyanott. 535

Next

/
Oldalképek
Tartalom