Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
7. fejezet
Terméketlen területek megfogyatkozása. nagy vízrendezés számára hagyta meg azokat a nagy kiterjedésű füzeseket, nyárfa-szigeteket, melyeket előbb a víztől kellett megszabadítani, mielőtt telkesítésükhöz foghatott az ember. De a vízrendezés legnagyobb vívmánya a terméketlen területekből (mocsarak, tavak és vízjárásokból) átvarázsolt termékeny lapályok. A földadó alá nem eső terület az 1853. évben 114 ezer hold volt, -— tavaly már csak 88 ezer hold, vagyis 26 ezer holddal lett kisebb. De öt ven év előtt ez a terület csakugyan mind terméketlen, haszontalan, sőt kártékony terület volt, mit túlnyomóan viz vagy posvány borított; ma pedig a »földadó alá nem eső területek« gyűjtő neve magában foglalja azt a sok földet, a mit az utak, vasutak, védő töltések, a megszaporodott házak, majorok és szérüs kertek elfoglalnak. Ezek a területek is szükségesek és közvetve haszonhajtók és a mi ezekre kellett, azt is mind a vizektől kellett munkával, költséggel megszerezni. Az 50 év előtt terméketlen területből tehát legalább is 40000 holdat adott a kultúrának a vízrendezés. Hogy e részben mindent elért, a mit csak lehetett, a mellett szól az a körülmény, hogy a »terméketlen« terület ma már a Körös-Berettyó völgyében sem foglalja el az összes területnek nagyobb részét (5'27%) mint amennyire rúg hazánk átlagában a »földadó alá nem eső, terméketlen« terület (5'30%) E két arányszámot bízvást egymás mellé állíthatjuk összehasonlításul, mert ha vannak is hazánkban az alföldnél e részben kedvezőtlenebb fekvésű vidékek; de viszont a Körös- Berettyó völgyében sok területet kellett a vizek lefolyása és gátak számára lekötni. Ez a vízrendezésnek külterjes irányban elért egyik gazdasági eredménye; másik ily irányú eredmény az, hogy vízrendezés előtt a mivelhető föld is nagyobb részt folyton ki volt téve az árviz veszedelmének és e miatt nem lehetett a rendelkezésre állott egész területet minden évben mezei mivelés alá venni és a bevetett vagy réteknek maradt terület is gyakorta került viz alá, mielőtt a gazda betakaríthatta volna termését. E tekintetben sokkal nagyobb feladat vízrendezés utján tenni mívelhetővé a földet, mint bármi más telkesítéssel, — teszem azt — erdőirtással, kőkiszedéssel, földhordással stb. Másutt a mi földet egyszer a gazda megszerez a kultúra számára, annak rendes hasz536
