Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
6. fejezet
Kis-Marjától kezdve Bakonyszegig a Berettyó leginkább az 1855. évi és azt megelőző nagy vizek felett álló partokkal volt környékezve, a magas talaj azonban helyenkint nagy mélyedések által megszakítva, oly szűk és szabálytalanná tette a Berettyó tulajdonképeni völgyét, hogy a nagyobbszerü görbületek elvágására és így hosszabb átvágások alkalmazására egyátaljában hiányzott a tér. Esztárnál volt a Berettyónak egy nevezetes kitörése a jobbparton, mely Kék-Kálló elnevezés alatt ismeretes.* Ezen Kék-Kálló kezdetét vette az Esztár községet övedző Berettyó kiöntésekből és Konyár, Derecske, Földes felé véve útját, mindenütt kisebb-nagyobb kiöntéseket képezve, több ágra oszolva Bajom és Udvari vidékén a Berettyó mocsár vizeivel egyesült. Azon víztömeget, melyet a Berettyó a Kék-Kálló által veszített, a Kis-Körös pótolta helyre a Sebes-Körösből, nevezetes mennyiségű vizet szállítván Péterszegnél a Berettyóba. Egy másik nagyobb kitörése a Berettyónak volt Szt.-Márton vidékén a »Holt Berettyó« nevű csavargó vízfolyás, mely nagy mennyiségű vizet szállított Torda, Kábé, Dancsháza és Udvari leié és a Kék-Kállóval együtt a mocsárba folyt. Régebb időben, kivált midőn még a Kis-Marján alóli malmok is fennállottak, a Berettyó vize a malmok által medréből kiszorítva, kivált a jobbparton elszéledve, Bakonyszegnél már annyira elvesztő erejét, hogy ezen községen alóli medrét a folyó annyival inkább ki nem képezhette, mert a Bakonyszegen alóli sik, alacsony és csekély esésű talajon nemcsak a Berettyó árvize, hanem Tisza-Dob vidékéről a Hortobágy völgyén lefolyt árvíz is elterülhetett. Bakonyszegen alól, az ecsegi pusztáig kiterjedő sik területnek annyival inkább nádas mocsárrá kellett tehát változnia, minthogy Bucsa és Ecsegtől a Hármas-Körös felé a talaj rendkívül kis eséssel bir és a Berettyó csavargós alsó medre a Hármas-Körös visszaható vize által feliszapolva, a vizek levezetésére képtelen volt. A Körös-Berettyó völgyében a Berettyó völgy birt a legcsekélyebb eséssel, a nagy és kis viz közötti különbség pedig igen különböző volt, a mint a vizek zártabb szelvényben vagy pedig nagy területeket elborítva kerültek lefolyásra Az 1855. évben ezen vizváltozás volt * Pocsaj alatt a Berettyóba ömlő Ér vize nem annyira folyóviz, mint inkább egy elmocsárosodott völgy, csekély eséssel. Az Ér völgye régebben mesterséges csatornákkal lett ellátva, de azok beomlottak. — 437
