Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
6. fejezet
Berettyó alsó völgye és a bakonyszeg- szeghalmi csatorna. Szalárdnál, hol az árviztömeg egy széles völgyben elterült, 5'—7" (1'76 m.). Lejebb Pelbárt-hidjánál 7'—3" (2’29 méter), Kis-Mar- jánál, hol az árviz zártabb szelvényben folyt 8'—3" (2 61 m.), Gábor- jánnál részint a Péterszegnél beomlott Kis-Körös, részint pedig a szűk völgy miatt 11'—6" (3'63 m.), Bakonyszegnél még 10'—6" (3 31 m.), azon alól azonban az árviz hirtelen elterjedése következtében 6' (P89 méterre) sülyedt, mely magasságot a mocsárban is megtartotta. A Berettyó szabályozására az 1855. évben Bocioki Károly által elkészített terv, mely felsőbb helyen elfogadva kivitelre került, a következő volt: a) A Berettyó völgy alsó részének szabályozásánál tekintetbe vétetett azon körülmény, hogy Bakonyszegen alól Bucsáig a 39 kilométer hosszú mocsárnak helyén semmi természetes meder nem volt s ezen mocsáron alól 45 kilométer hosszú völgyben egy igen csavargós 106 kilométer hosszú, rendkívül kis esésű, feliszapolt meder létezett, miért is egy uj meder előállításának szüksége fen- forog. Ezen uj medret azonban nem volt tanácsos a folyó régi utján keresni, mivel ezen ut legalább is 70—80 kilométer hosszú lett volna s nemcsak aránytalanul nagy munkát kívánna, hanem a szabályozás sikere is korlátozott lenne azon csekély relativ esés miatt, t. i. átlagban 100 méterre nem több 11 milliméternél (O'OOOl 1 viszonyos esés), mely ezen völgynek tulajdona. A Berettyó vize tehát legalább Bakonyszegen alól, tulajdon völgye vonalán szabályozható nem lévén, szükségessé vált azt a legközelebbi folyó, a Sebes-Körös medrébe levezetni. Minthogy pedig a Sebes-Körös völgye is Szeghalom és Harsány közt el volt mocsá- rosodva, a Berettyó ezen mocsáron alól volt a Sebes-Körösbe vezetendő. Ennélfogva legtermészetesebbnek tartatott a Berettyót egy Bakony- szegtől kiinduló és Szeghalom alatt a Sebes-Körösbe torkolló csatornával* eredeti irányából kivenni. Ezen csatorna 10,750 öl (20-4 kilométer), kis viz alatti 1" (0 32 m.) mélységben 5 öl (9'48 m.) szélességgel és azon alól 3 láb (0 94 m.) mély és 2 öl (379 m.) széles vezérárokkal 1 : G-hez hajló oldalrézsükkel terveztetett, a vidék ármentesitése és a Berettyó vizének a régi völgyébe való behatolása megakadályozására pedig annak mindkét partján egymástól 60 ölnyi * Azon irányban, melyet már Haszúr Mátyás 1829. évben javasolt. 438
