Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
6. fejezet
Gróf Széchenyi István emlékezete. mind az államkormányzattal egyenes összeköttetésben álljon. Ugyanezen nagygyűlés az állam jótállása mellett a cs. kir. szab. bécsi banknál nyitott kölcsön ügyével foglalkozván, azon véleményét nyil- vánitá: hogy miután a záloglevelek értékének csak kétharmada tétethetett folyóvá s a társulatok kölcsön képességüket kimerítvén, a meglevő védtöltésekben az árvíz okozta rongálások helyreállítására és a további töltésezési és csatornázási munkákra majdnem minden segély nélkül vannak s miután az állam pénzügyi viszonyainak nyomasztó állapotánál fogva, tetemes előlegezéseket alig tehet, egyedüli orvoslási mód gyanánt a társulatoknak részére a megyei közmunka bocsájtassék rendelkezésre. Végre több üdvös s egyrészt a kölcsönök visszafizetésére, másrészt a töltések fentartá- sára, nemkülönben a mentesített ártéradó viszonyait illetőleg kifejezett kérelmek után, ezen nagygyűlés a közös érdekek képviseltetése és a szabályozási társulatok érdekeinek a kormánynál való előmozdítása czéljából gróf Károlyi György elnöklete alatt egy választmányt alakított; egyúttal azonban mély fájdalmának adott kifejezést gróf Széchenyi István, a Tisza-szabályozás megteremtője, irányadója és vezérének elhalálozása felett és a megboldogult nagy hazafi emlékezetének adózva, özvegyéhez intézett feliratban kegyeletteljes háláját és tiszteletét fejezte ki. Gróf Széchenyi István emlékezetének, ezen munkálat szerény keretében legméltóbb az említett felirat teljes szövege, mely a Körös- Berettyó völgy érzelmét is tolmácsolja következőképpen: »Nagyméltóságu Grófné! »Körültekintve a magyar haza és nemzet úgy szellemi, mint anyagi újabb fejlődésének terén, alig van nyom, mely főtényezőként gróf Széchenyi István nevéhez nem vezetne.« »De mindazon tények közt, melyeknek a dicsőült szelleme a haza és nemzet anyagi fejlődésének mezején léteit adott, a Tisza folyam szabályozásánál nagyobb horderejű nem találtatik.« »Mert kétszázkilencz négyszög mértföldnyi tiszai ártért 160 mértföldnyi folyamhosszban az elemektől meghódítani s békés utón a Haza és Nemzet javára némileg egy uj országot szerezni, ez uj föld mivelés alá jutásával annak nevekedett értékével a nemzeti jólétet és vagyonosodást milliókkal emelni, azon vidéken, mely a boldogult szavai szerint, Magyarország bölcsőjének tekinthető; ,a kigőzöl348
