Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

4. fejezet

az egész Kunság, Heves, Békés, Csongrád, Csanád egy része messzeható s eddig nem tapasztalt nagyságú árvízzel lett volna elöntve.

Hasonlóképen Karczagtól Kisújszállás felé egy 4000 öl hosszú töltést kellett készíteni, mely az előbbi töltéshez való kapcsolással megakadályozta a víznek nagy veszélylyel járó terjedését s egyedül ily módon maradt szárazon a vidék északi tája, a mely különben számos környező tájjal együtt egészen el lett volna árasztva. A viz legnagyobb növekedése április 24-étől egész ugyanazon hónap 28-ig észleltetett s ez utóbbi időpontban érte el legnagyobb magasságát. Legnagyobb növekedése 24 óra alatt egy lábat tett.

XIV. Kis- Uj-Szállás. Ezen terület keleti részén az árvíz tovább terjedését megakadályozták a Karczag felé vezető közút mentén kiépített Kara Jánosnak nevezett töltések, de ezen töltéseket szükséges volt egész hosszaságukban és szélességükben régi magasságuk felett 5 lábbal emelni. A Kara János-töltés a város mellett kezdődött és egész a karczagi határig haladva, ezen ponttól keletleié Karczag városáig terjedt, mely utóbbi város lakói szintén egy, az előbbivel Kis-Uj-Szállás keleti része felől összetüggésbe levő töltést emeltek. Egy második töltés a nagy-kerti szőlőskertektől a nagyhalmi és túrkevei s a kábái csárdáig lett kiépítve. Csaknem 2 mértföld hosszban voltak tehát az árvíz ellen kiépített töltések s ezen töltések hiányában nem csak az egész külterület lett volna elárasztva, hanem egy-két ház kivételével a város egész belsősége romba dől vala.

Legnagyobb magasságát érte el az árvíz ápril 28. és 29-én, a viz legnagyobb emelkedése 24 óra alatt ápril 24-én volt s egy egész lábat tett ki.

XV. Túrkeve. A kábái csárdától, a hol a kisújszállásiak végezték töltésüket, annak folytatásaként emeltetett az ár ellen töltés egész Túrkeve városáig s a belsőséget körülövezve s nyugat felé folytatva egész a szolnoki útig. Ezen töltések, valamint az útvonal mellett egész Lőrincz-halomig, kelet- és dél felé, a merre a szem láthatott, veszteglett az ár. Legnagyobb magasságát érte el az árvíz április 29-én; 24 óra alatt legtöbbett nőtt ápril 25-ik napján és pedig egy lábbal.

XVI. Meső-Túr. Az árvíz a túrkevei Lőrinczhalomtól délfelé terjedt, a Városgát felé, a Városhalom felé, a Berettyó szélén, a

— 235 —