Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

4. fejezet

havát gyorsan is hozta lefolyásra. Ezen áradás annyival inkább veszélyes volt, mert a helyéből megmozdított jég további szükségszerű lefolyásában akadályozva lévén, az árvizet az április 22-én bekövetkezett második árvíz is növelte, melyet a Bodrog vize okozott s a mely, minthogy a Tisza medre a Sajó árvizével már telve volt s igy a környező nérhetlen lejtőségeken szétterülhetett, 24 óra alatt nem növekedett ugyan hirtelen, de mindaz által következetesen lepte el a Tisza alacsony balpartját, elannyira, hogy a szántóföldek nagyobb emelkedéseinek kivételével, a földszin többi része egészen a legnagyobb vízzel volt elöntve és magában a faluban, melynek különben nagyobb része száraz állapotban maradt, számos háztelek is elárasztatott.

XII. Nagy-Ivány. Legnagyobb volt az árvíz e helytt május 8-án; legnagyobb növekedése pedig 24 óra alatt két láb volt. Az árvíz tömege nagyobbára a Hortobágyból terült szét e tájon s kisebb mennyiségben az Arcusból, a mely alsó részén a debreczeni ut mellett töltéssel el volt zárva. Ezen vidéknek mindazon részei, melyek a Debreczen felé, valamint a Madarasra vezető utaktól keletre esnek, különbség nélkül el voltak árasztva s az árvíz régi medre egész a faluig hatolt, úgy, hogy a falu mögött védelmi töltéseket rögtönöztek, nehogy a beltelkek és házak elárasztassanak.

XIII. Karcsng. Madaras A madarasi határ keleti része egész a magasabb fekvő szántóföldek széléig árvizzel volt borítva. Kápo- lints, Ködszállás és Asszonyszállás puszták keleti részükön el voltak öntve. A karczagi határban karczag-nagyiváni irányban, kelet felé, minden el volt árasztva, a magasabb szántóföldek kivételével. A szőlők keleti része és 60 beltelek annyira elúszott, hogy a hány ház volt, mind összedőlt és ha a város körül rögtönzött gát az árvíz tovább terjedését meg nem akadályozza, az, a lapályokon felfelé folyva egész Kunhegyesig terjedt volna. Mily nagy volt a lefolyó árvíz magassága és gyorsasága, ezt annak azon hatásából lehet megítélni, hogy a karczag-püspök-ladányi közúton fennállott kőhidat lerombolta s a közúti magas töltést elmosta. A város védelmére 1000 öl hosszú töltés építtetett, mely által azon mélységek is elzárattak, melyek utján különben az áradat Kenderesre, Kunhegyesre és a Mirhó-gátig is eljutott volna, a mi különösen ezen utóbbi gát fennállása érdekében volt felette fontos, mert ha ezen, az egyik oldalán úgy is a Tisza árja által megtámadott töltés áttört volna, akkor

234