Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

3. fejezet

alatt volt csak azon agyagnem található, mely a magasabb fekvésű viz nem járta talajt alkotta.

Ezen adatokból lehetett következtetni, hogy e medreket leginkább a Maros áradásai vájták s annak vize kezdetben nagyobb sebességgel folyván, bizonyos akadályok vagy apadások alkalmával hordalékját, a íolyó homokot lerakta s ez által felmagasitván a lefolyás útját, lassúbb folyásában csak a könnyebb hordalékot volt képes tovább vinni, mig azt is lerakván, idők folytán folyása is megszűnt.

Említésre méltó azon eset, mely az 1816. évi vizáradáskor feljegyeztetett, a midőn a marosi árviz a Mágocs kiágazásba hatolván, több keresztbe rakott gátnak daczára a szenttornyai pusztáig 22 kilométer hosszaságban eljutott, a Szénás-érbe folyt árviz pedig a nagy csákói pusztáig hasonló hosszúságban veszteglett. Ugyanezen alkalommal a Maros vize áthágván a Paulis-ér torkolatnál emelt gátat, számos kiágazáson Gyula felé is folyt. Ezen árviz nagy tömege megítélhető abból, hogy Elek községében a templom mellett nagy mennyiségben fogták az árvíztől ide hordott halakat, még pedig olyanokat, minők a Marosban voltak találhatók; de a Körösben nem fordultak elő.

Figyelemre méltó Huszár Mátyásnak az 1823. évben tett nyilatkozata a Fehér-Körös folyót illetőleg, mely következő volt:

»Az egész vidéken általános baj, hogy a folyó egész medrét eltöltő gátak itt is szerfölött nagy terjedelemben és számban feltalálhatok. Ezen, az összes lakosokra káros munkával a folyó medre fölemelkedik; tömérdek kiágazás keletkezik és nagy iszapolás áll be. Az alsó részen több gátat elrontottak ugyan, de a sok év alatt megkeményedett iszap itt-ott még ma is borítja a leneket, mi által a lefolyás akadályozva van. Nem is remélhető, hogy ezen folyó, melynek feneke majdnem évszázadokon keresztül tartó megkeményedett iszapolással van telve, egyúttal a gátak elrontásával az emberi szorgalom egyéb segítsége nélkül olyan mély medret vájjon, hogy a mellette eső területre nézve ártalmas lenni megszűnjék. Azt észlelték, hogy a természet nem ugorva, hanem fokonként lépdegélve munkálkodik, azért ha azt kívánjuk, hogy a mi korunknak is hasznos hatása legyen, a viz lefolyása mesterségesen is létrehozandó vagy legalább is előmozdítandó. Ha megfontoljuk azt, hány évig kell a víznek bizonyos helyen folynia, mig a helyi körülményekhez alkal220