Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
3. fejezet
mázott tökéletes szelvényű medret váj, továbbá, hogy mily sok időre van szüksége, hogy elhagyott medrét a lapos helyeken teljesen beiszapolja, csak lassú eredményt lehet reményleni. Sok helyen még a történelem sem tudja megmondani, hogy bizonyos eliszapolt részeken egy folyó vize folyt, habár annak ott kellett folynia, a meder romjainak megdönthetetlen bizonysága kétségtelenné teszi. Könnyen belátható a vizek lefolyására hivatott medrek elgátolásában nyilvánuló bűnnek nagysága. Hogy az ősi időben a vizek szabad lefolyására nagyobb gondot fordítottak, bizonyítják sok vidéknek ama helységei, melyek ez idő szerint eltűntek és egykori létezésüket egyedül a név hirdeti, mert határai vízzel borítva, hasznavehetetlenekké váltak.« Ezen, a Körös-Berettyó völgy régi állapotára vonatkozólag előadott vízrajzi viszonyok a folyók által vezetett víztömegek tekintetéből kiegészitésüket találták a Bodőki Károly Körös-Berettyó szabályozási központi főmérnök által 1855. évben beszerzett adatokkal, melyek alapján az egyes folyók másodperczenkénti vizhozományai a következőleg voltak megállapíthatók és pedig: 1. A Fehér-Körös tavaszi nagy vize 310 m.3, nyári vize 100 m.3 és őszi legkisebb vize 47 m.3 2. A Fekete-Körös tavaszi nagy vize 200 m.3, a nyári hónapok vize 73 m3 és az őszi legkisebb viz 11 m.3 3. Ezen folyók egyesüléséből keletkezett Kettős-Körös tavaszi nagy vize 500 m.3, junius és julius hónapokban 170 m.3 és augusztus és szeptember hónapokban 15 m.3 4. A Sebes-Körös tavaszi nagy vize 316 m.3, nyári vize 59 m.3 és őszi legkisebb vize 6 m.3 5. A Berettyó tavaszi nagy vize 150 m.3, nyári vize 32 m.3 és őszi legkisebb vize 6 m.3 6. Az Egyesült vagy Hármas-Körös tavaszi nagy vize 900 m.3, junius és julius hónapokban 260 m3 és őszi legkisebb vize 27 m.3 Ezen adatokból kitűnik, hogy ezen folyó rendszernél a legnagyobb vizhozomány a tavaszi, vagyis hóolvadás idejére esik, a legkisebb vizek pedig állandóan az őszi hónapokban következnek be. Az egyes folyók tavaszi áradásai nehány napi külömbséggel egy és ugyanazon időben keletkeznek, miután vízgyűjtő területükön a tavaszi olvadás időszaka majdnem egy időben szokott beállani. A körösi vízrendszerhez tartozó folyók vízgyűjtő területén azonban a Víztömeg. 221
