Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

1. fejezet

azonnal Ény-i irányt követ és Szt.-Anna-Kurtics felé nyomozható. Nagyon kevés munkát igényelne, hogy Paulis és Kuvin között a hegyi patakok némelyike a három folyó akármelyikének adózójává legyen.« (Ugyanott, 42. 1.) A mi ezek után a Hegyes-Drócsa alakzatát és magassági viszonyait illeti, Aradtól kelet és északkelet felé tekintve a homlok haránt- gerincze fogja fel tekintetünket. Paulisnál (a hol a Maros közép vize k. b. 119 m. magasban van az Adria szine felett) hirtelen emelkedik a térszín s az P3 kilom. távolra eső Harang hegyen már 321 métert ér el. Uralkodó ormai Gyorok felett kezdődnek, itt a vidék leg­ismertebb hegye a Kecskés már 471 m. s ehhez kissé távolabb északfelé a 479 m. magas Magara és a 458 méteres Tornya, mint távolról fölismerhető tetők csatlakoznak hozzá. A homloki haránt- gerincz legmagasabb pontja Kovaszincz és Világos közt az 573 méteres Hidegkút] mig északi végét a világosvári romoktól koronázott 473 m. magas orommal éri el. Azokat a halmokat ugyanis, amelyek Muszka és Pankota vidékén bocsátkoznak alá és olvadnak össze a Fehér- Körösnek 107—109 m. tengerszin feletti lapályával, egyrészt sokkal fiatalabb képzédésü anyaguknál, másrészt csekély magasságuknál fogva (pankotai Kopaszhegy 266 m.) már nem számíthatjuk a más felépítésű és sokkal régiebb képződési! főgerinczhez. Hasonlóképen áll a dolog az Apatelek fölött emelkedő Mokra hegygyei is, melynek legmagasabb pontja a 378 méteres Mokra- vagy Rákóczy-orom. Térszinileg az is összefügg — a Silingya, Kujed és Buttyin közötti dombos vidék közvetítésével — a Hegyes tövével, de a Kavna és Buttyin közötti rész már nem tartozik a Hegyes- Drócsa voltaképeni őstömegéhez, mert sokkal fiatalabb (ifjabb har­madkori) képződési! és magassága is csupán dombos és dombhátas vidéknek minősiti. Abban a széles és kelet s délkelet felé mélyen benyúló negyed­kori öbölben, melynek tág torka Pankota és Apatelek között nyílik észak- és északnyugat felé, tör ki a hegységből Taucznál a Csiger (Csikér) vize, a Fehér-Körösnek egyik legjelentékenyebb mellékfolyója, melynek Ágris- és Almás-környéki patakjai és árkai választják el itt, az északi oldalon a homloki haránt gerinczet a hegységnek kelet­nyugati irányú főgerinczétől. Ugyanilyen elválasztó vonal a hegység déli lejtőjén a kladovai völgy, mely Paulis és Radna között torkollik bele a Maros völgyébe. Ez a völgy szorítja a Maros és a Fehér­14

Next

/
Oldalképek
Tartalom