Markó Csaba - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Duna (Budapest, 1986)

1. Az alkalmazott eljárás elvi alapjai - 1.3 A területi jellemzés módja - 1.4 A vízfolyások műszaki-hidrológiai jellemzése segédleteinek használata

Az alapállomásokra megrajzolt egyik mutató az „évi maximális vízállások valószínűségi eloszlása” (pl. az 1.3.23, Mohács) segédlet. Segítségével meghatározható valamely érdekelt valószínűséghez tartozó évi maximális vízállás és ennek megbízhatósága, illetve egy adott évi maximális vízállás valószínűsége.

Keressük például a Duna mohácsi szelvényében a 0,90 megnemhaladási (0,10 meghaladási) valószínűségű évi maximális vízállást. Ez az érték az 1.3.23 segédlet alapján 890 cm. 70%-os biztonsággal állíthatjuk, hogy a mohácsi vízmérce-szelvényben a 10%-os valószínűséggel meghaladott évi nagyvízállás 875 és900cmközé,95%-os biztonsággal, hogy 850 és 930 cm közé esik, a legvalószínűbb vízállás a 890 cm-es érték.

Az „árhullám tömegek valószínűségi eloszlása” (pl. az 1.3.24, Mohács) segédlet egy adott vízhozamot meghaladó árhullám tömegéről ad tájékoztatást.

Keressük például annak a valószínűségét, hogy a Duna mohácsi szelvényében egy 5000 m3/s vízhozam fölött jelentkező árhullám tömege nagyobb 100 millió m3-nél. Az 1.3.24 segédletről ezt az értéket leolvasva 0,33 meghaladási valószínűséget kapunk, vagyis az évek 33%-ában számíthatunk 100 millió m3-nél nagyobb víztömegre.

Az „árvízi terhelések valószínűségi eloszlása” (pl. 1.3.25, Mohács) segédlet az árhullámok töltésáztató hatását jellemzi a töltésláb fölött kialakuló víznyomások és az áztatási időtartamok szorzatának összegével. (Az árvízi terhelések itt bemutatott grafikonja csak egyike a konkrét árvízi védekezésnél használható segédleteknek.)

Keressük például annak a valószínűségét, hogy a mohácsi 500 cm-es alapvízszint fölötti árhullám töltésterhelése meghaladja az 5 ezer cm ■ nap értéket. Az 1.3.25 segédletről leolvasva a megfelelő értéket 0,5-et kapunk, így az évek felében 50 m • napnál nagyobb, felében maximum ekkora töltésterhelésre számíthatunk egy 500 cm-es vízállásra ráfutó árhullám esetében.

A középvízi hossz-szelvény és az évi középvízhozamok valószínűségi eloszlása (2.1 segédlet)

A középvízi hossz-szelvény (2,1.1) az évi középvízhozamok 1, 10, 50, 90 és 99%-os valószínűségű értékeinek alakulását ábrázolja a vízfolyás hossza mentén. Az „évi középvizhozamok valószínűségi eloszlása” (2.1.3) az alapállomásokra vonatkozik. A segédlettel meghatározható valamely érdekelt valószínűséghez tartozó évi középvízhozam a vízfolyás tetszőleges szelvényére.

Határozzuk meg például a Benta-patak tárnoki szelvényében a 90% megnemhaladási valószínűségű évi középvízhozamot. Ez az érték a 2.1.3 segédlet alapján 0,75 m3/s. 70%-os biztonsággal állíthatjuk, hogy a tárnoki vízmérce-szelvényben a 90%-os valószínűséggel meg nem haladott évi középvízhozam 0,7 és 0,8 m3 /s, 95%-os biztonsággal, hogy 0,62 és 0,88 m3/s közé esik, a legvalószínűbb vízhozam a 0,75 m3/s-os érték.

A „hidrológiai hossz-szelvény” (2.1.1) segítségével az évi középvízhozamok jellemző értékei a vízfolyás bármely szelvényére meghatározhatók. A kiválasztott szelvény helyének beazonosítását megkönnyíti a 2.1 segédlet alján megrajzolt szelvény vonal.

Keressük például a Benta-patak torkolattól számított 30 km-re lévő szelvényében a 95% megnemhaladási valószínűségű évi középvízhozamot. Ennek meghatározásához öt értéket kell leolvasnunk a 2.1 segédletről. Láthatjuk, hogy a hossz-szelvényen csak a 90 és 99%-os megnemhaladási valószínűségű értékek kerültek ábrázolásra, a 95%-os érték e kettő közé esik. Olvassuk le a két közrefogó értékhez tartozó vízhozamot a Benta-patak 30 km-es szelvényében: 0,22 illetve 0,32 m3/s-ot kapunk. Most nézzük meg az ugyanezen értékekhez tartozó vízhozamokat a 2.1.3 segédletről a tárnoki szelvényben: 0,75 és 0,99 m3/s-ot kapunk. Itt azonban leolvashatjuk a tárnoki vízmérce-szelvény 95%-os megnemhaladási valószínűségű vízhozamát is, ez 0,83 m3 /s. A 0,83 m3 /s-os érték a 90%-os valószínűségű 0,75 m3/s és a 99%-os valószínűségű 0,99 m3/s vízhozamok közötti különbséget 1/3 : 2/3 arányban megosztja. Ezt az arányt átvive a 30 km-es szelvényben leolvasott 90 és 99%-os valószínűségű értékekre 0,25 m3/s-ot kapunk, amely a Benta-patak 30 km-es szelvényében 95%-os megnemhaladási valószínűséggel jelentkező középvízhozam legvalószínűbb értéke. Ha e vízhozam tűrési értékeire is kíváncsiak vagyunk, azok a tárnoki szelvényre felállított eloszlásfüggvény ábrájából ugyanígy kiszámíthatók.

A 2.1 segédleten közöljük még a vízgyűjtő terület hosszmenti alakulását is (2.1.2).

M hasznosítható vízkészletek (2.2 segédlet)

A hasznosítható vízkészletek segédletsorozat a vízkészletgazdálkodási tervezéshez szükséges műszaki-hidrológiai mutatók meghatározását szolgálja. A 2.2.1 segédleten a vízhozam hossz-szelvényt ábrázoltuk, amely a vízhozamok átlagos tartóssága alapján a kisvízi 70, 80, 90 és 95%-os meghaladási valószínűségű vízhozamok hosszmenti alakulását mutatja be. A 2.2.2-től 2.2.8-ig teijedő segédletek évre, a 2.2.9—2.2.16 segédletek öntözési időszakra (május—augusztus) illetve augusztusra vonatkozóan mutatják be a vízkészleti mutatókat. Példáinkban csak az évre vonatkozó segédletek használatát írjuk le, az öntözési idényre vonatkozó segédletek — egy kivételével — teljesen analógok.

15