Eszéky Ottó - Virág Mihály - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Dráva (Budapest, 1986)
II. Az egyes vízfolyások műszaki-hidrológiai jellemzése - 1. A Dráva vízrendszere
1.1 MURA-DRÁVA A FOL YÓK VÍZJÁRÁSA A folyók vízjárása alapvetően határainkon túl alakul ki. A teljes vízgyűjtő területnek csupán 15%-a esik Magyarország területére. A magyarországi Dráva szakaszon az árhullámok levonulását a Muskingum egyenlettel jellemeztük. Az árhullámkép asszimetriája Barcs—Donji Miholjac között lényegesen kisebb, mint a Botovo—Barcs közötti folyószakaszon, ahol a maximális vízhozamok kezdeti hirtelen csökkenését egy lassú apadási folyamat váltja fel (Il-IV. ábra). A vízfolyás felszín alatti tározóterének éves kiürülése - az apadási görbék (V-VIII. ábra) tanúsága szerint — Barcs és Botovo szelvényekben gyakorlatilag azonos időbeni lefutású; A folyamat mintegy 80 napot vesz igénybe, Donji Miholjac esetén az apadás gyorsabb, a tározótér kiürülése 70 nap alatt következik be. Az évszakos apadási görbék csak az utóbbi szelvény esetén mutattak megfelelő elrendeződést. A téli időszak meredekebb lefutási görbéjét a lefagyó gleccservízek elapadása alakítja ki. Az évi középvízhozamok átlagértéke a Murán Letenyénél 190 m3 /s, a Dráván Barcsnál 609 m3 /s. A havi középvízhozamok időbeni alakulására két nagyvízi időszak jellemző (IX-XI. ábra). A Dráva barcsi szakaszán a havi nagy vizek első hulláma a vizsgált tartósság függvényében a májustól júliusig teijedő időszak valamennyi hónapjában jelentkezik. A második hullám a 25%-os vagy annál kisebb tartósságú vízhozamoknál mutatható ki, kizárólag október hónapban. Az alsó folyószakaszon (Donji Miholjac) június és október a két bővizű hónap. A FOL YÖK MŰSZAKI-HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE 1. Árvizviszonyok Az árvízi hidrológiai hossz-szelvény (1.1.1) megszerkesztéséhez akiválasztott vízmérce-szelvényekben rendelkezésre álló adatok szolgáltak alapul. Az egyes szelvények évi nagyvízhozamainak valószínűségi eloszlásai látszólag normális eloszlást követtek, a tapasztalati eloszlás a simuló eloszláshoz minden szelvényben jó illeszkedést mutatott (1 —L/z/> 0,7). Az alapadatok nagy szórása miatt azonban Botovo és Barcs szelvényekben a konfidencia sávok szélesre adódtak, ellentétben a folyó alsó szakaszára (Donji Miholjac) és a Mura letenyei szelvényére meghatározott viszonylag szűk sávokkal. Az árhullámok számát és időtartamát jellemző statisztikai feldolgozásokat (1.2.1—1.2.16) számítógépes adatfeldolgozások útján nyertük. Az árvízi terhelési nomogramot (1.3.1—1.3.24) a Mura—Dráva vízfolyás összesen 6 szakaszára vonatkozóan adjuk közre. Az egyes szakaszok lehatárolásánál részben ábrázolás ill. sokszorosítás technikai szempontok vezéreltek, részben pedig az a törekvés, hogy lehetőség szerint minden szakaszra jusson egy-egy a vizsgálatokba bevont vízmércék közül. Amennyiben ez utóbbi nem teljesült, az évi nagy vízállások, az árvíztömegek és az árvízi terhelések valószínűségi eloszlásait az észlelési szelvények megfelelő görbéiből az összetartozó vízállások hossz-szelvényének alapulvételével transzformáltuk át. 2. Vízkészletek A középvízi nomogram (2.1 segédlet) hidrológiai hossz-szelvényének (2.1.1) megszerkesztéséhez a vizsgálatba bevont vízmérce-szelvények évi középvízhozamainak eloszlásfüggvényei (2.1.2—2.1.5) szolgáltak alapul. A tapasztalati eloszlásfüggvények minden esetben normális eloszlást követtek, vizsgálati eredményeink a drávai szelvényekben jó illeszkedésre utaltak, a murai szelvényben kétes illeszkedés adódott. A felhasznált adatok szóródását jellemző konfidencia sávok szélessége a Dráván lefelé haladva egyre szűkül. A Mura sávjai, hasonlóan a Dráva donji miholjaci szelvényéhez, szűkre adódtak. 23
