Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Csapadék - Tartalom
Határozzuk meg pl. Mátészalka térségére az április 15—szeptember 15 közötti időszakban p=5% valószínűséggel meghaladott csapadékmennyiséget. A 2.1-2.12 mellékletek térképei alapján megszerkeszthető a 4. ábra, a folyamatos csapadékösszeg időbeli változásáról leolvasható a vizsgált időszak Xj, k = 299 mm átlagú csapadékösszege. A 2.14 mellékletből leolvasható a Mátészalka környékére érvényes X^ = 0,047 paraméterérték. Tekintve, hogy k = X^Xj, k = 0,047 • 299 = 14,05 < 15, a vizsgált időszak csapadékmeny - ségének eloszlása kétparaméteres gamma eloszlással írható le. A 7.2 melléklet táblázatából a k = 14,05 és p = 5% paraméterekhez 4>(k, p) = 41,43 függvényérték olvasható le. Az április 15—szeptember 15 közötti 41,43 időszak 5% valószínűséggel meghaladott csapadékmennyisége Xj, p = 2 • 0 047 = ^ mm1.3 Az öntözési félév csapadékösszege 1.31 Az öntözési félév sokéves átlagos csapadékösszege Az öntözési félév hazánkban áprilistól—szeptemberig tart. E félév számos növényi kultúra tenyészidő- szakával (pl. a kapásnövényeknél) egybeesik vagy jórészt átfedésben van azzal (pl. a tavaszi kalászosoknál). Az ebben az időszakban lehulló csapadékot a növényzet többnyire közvetlenül hasznosítja, a csapadék nagysága az öntözés szükségességének a megítéléséhez ad fontos támpontot. Az öntözési félév átlagos csapadékának területi megoszlására kiadványunk az Országos Meteorológiai Intézet által 823 állomás 1901—1950 évek közötti időszak 50 évi adatai alapján szerkesztett és Magyarország éghajlati Atlaszában közreadott térképet közli (3.1 melléklet). Az öntözési félév átlagos csapadékösszegének területi megoszlása az évi átlagos csapadékösszegek területi megoszlásához hasonló képet mutat: értéke általában nyugatról kelet felé haladóan csökken, a hegy- és dombvidéki területeken magasabb, mint az alföldi sík területeken. Nagyobb, 500 mm-t is némileg meghaladó értékek a Sopron, Kőszeg és Szentgotthárd körüli, határmenti területeken jellemző, a legalacsonyabb értékek az Alföld közepét képező Középtiszavidéket, a Körösmentét, valamint a Dunavölgy Budapest környéki részét jellemzik, e helyeken a csapadék 300 mm alatti. 1.32 Az öntözési félév csapadékösszegének változékonysága Az öntözési félév csapadékának évközi változékonysága viszonylag egyöntetű az országban, amint azt a Vízgazdálkodási Intézetben a növénytermesztés vízháztartási feltételeinek vizsgálata során 23 állomásnak az 1928—1978 évek közötti 50 éves adatsoraiból elvégzett csapadékelemzések is alátámasztják [7j. A csapadék változékonyságát jellemző relatív szórás (a variációs tényező) 23 elemzett állomásra viszonylag szűk határok, 0,22 <CV< 0,30 között mozog. Az eloszlás aszimmetriáját leíró Cs tényező már tágabb határok, 0,3-1,0 között változik. Mosonmagyarovar Győr0 7 Í3o Pópa o5 XSzombathely r/ 2 Ménes hely ^zaba(jbatty^n A 0 9 y Zalaegerszeg 0 ) 1 Iregszemcse-t 'I A' —, U 0Balassagyarmat o 17 Kompolt Nyíregyháza . 21 f Budapest y 0 Debrecen J . 18 o Túrkeve ff 15 > / 0Kecskemét 20 / o Nagykanizsa .... S oKapasvár L Ba,a '6 0)sxeged^/ W A .Wi-2: % Békéscsaba j-K Pécs ■S * IV-IX 5. ábra. Az öntözési félév csapadékösszegét jellemző gamma-2 eloszlás k és X paraméterei közötti összefüggés
