Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Csapadék - Tartalom
Az öntözési félév Xjv-k, k átlagos csapadékösszegéből, annak variációs és aszimmetria tényezőiből (Cy és Cs) kiszámíthatók a kétparaméteres gamma eloszlással való közelítés Xiy_ix és kjv_ix paraméterei a Xiv-ix = 2/Xjv_jj}j kCvCs, ill. a kiy_ix = 4/Cg összefüggések segítségével. Az azonos állomásokra kiszámított Xrv-ix és kiv_ix paraméter párok között szoros kapcsolat van (5. ábra). Erről a kapcsolatról leolvasható, hogy XlV_lX > 0,042 esetén kjy_ix > 15, így az eloszlás normálisba megy át, míg Ajv_jx < 0,042 feltétel mellett - a havi és hosszabb időtartamú különböző valószínűségű csapadékösszegeknek a VITUKI által ajánlott számítási eljárásához hasonlóan — a kétparaméteres gamma eloszlás javasolható. A Xjy_ix tényező állomásonkénti változása jó kapcsolatban hozható az éghajlati adottságok területi változásával. Az éghajlati adottságok területi változására jó mutatónak bizonyul az ariditási tényezőhöz hasonló, a hő- és vízellátottságot egyidőben jellemző I = 100 tjy^, k/xIV-lX, k éghajlati mutató (ahol Xjv_[x;k az öntözési félév átlagos csapadékösszege, tiy_ix, k az átlagos hőmérséklet). Az éghajlati mutató területi változását a 6. ábra mutatja be. 210 Az éghajlati mutató (I) és a Xjy_ix paraméter kapcsolata nem lineáris (7. ábra). A kapcsolat alapján — kiindulva az éghajlati mutató térképéből — megszerkeszthető az öntözési félév csapadékeloszlását jellemző Xiv-ix értékek területi megoszlásának izovonalas térképe (3.2 melléklet). Azokra a területekre, amelyekre Xrv-ix > 0,042, tehát nagyjából a síkvidéki alföldi, mezőföldi és részben kisalföldi területekre (a nyírségi területek kivételével) az öntözési félév csapadékösszegének eloszlása normális eloszlással közelíthető, míg egyéb területeken kétparaméteres gamma eloszlással. Az öntözési félév különböző valószínűségű csapadékösszegének a számítása a következő lépésekben történhet: a) A 3.1 melléklet térképéről leolvassuk az öntözési félév sokéves átlagos csapadékösszegét az érdekelt helyre vonatkozóan. b) A 3.2 melléklet térképéről leolvassuk Xjv_[x értéket, majd kiszámítjuk ak= Xiy_jx Xjv_k, k paramétert. 17
