Magyarország hidrológiai atlasza II. sorozat, Hidrometeorológiai adatok - 2. Hőmérsékleti és párolgási viszonyok (VITUKI, Budapest, 1956)

Tartalomjegyzék

9.) Az épitési munkák ütemtervének összeállításánál előnyösen használható a hőmérsékleti adatok 5 napos időközökre vonatkozó feldolgozása. Ezért -12 állomásra vonatkozóan közöljük az S napos Időközök legmagasabb, legalacsonyabb, valamint átlagos hőmérsékletét,

40.) A napi középhőmérsékletek alapján számított pentádértékek megoszlá - sáról Budapest, Debrecen, Keszthely és Szeged állomásokra vonatkozóan adunk képet,

E célból rajzban ábrázoltuk a 0, 40, 25, 50, 75, 90 és -100 °/o gyakorisággal meg - haladott hőmérsékleti pentádközepeket

44,) Mind növénytermesztést mind építési szempontból különösen érdekes a fagypont körüli 5 napos középhőmérsékletek alakulása. Ezért a 32 állomásra vonatkozóan táblázatba foglaltuk a fagy beálltának, illetve utolsó előforduló - sának legkorábbi, átlagos és legkésőbbi 5 napos időszakát

o

42,) ft betonozást munkák ütemtervének kidolgozásánál már a 4 2 C körüli hőmérsékletek alakulása is nagyjelentőségű. Ezért 32 állomásra vonatkozóan rajzban közöljük a + 2 C? os hőmérséklet legkorábbi és legkésőbbi előfordulása közötti Időszak ötnapos középhő = mérsékletének átlagos és szélső értékeit

H r ész, VIZHŐMÉRSÉKLET1 ftDATOK ,

Főjcént ipari vízellátási kérdésekkel, de más elméleti és gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban Is ( pL szennyvízelhelyezés, halélettan, a Jég megjelenésének előrejelzése ) mind gyakrabban van szükség a vlzhőmérsékleü adatokra.

Az országos viszonylatban 4945 • ben megindul észlelés adatanyagának felhasználásánál a következőket kell szem előtt tartant :

a) A méréseket a reggeli mérceleolvasás alkalmával végzik az észlelők. Mivel a viz- hőmérséklet napi ingadozása - különösen a nyári hónapokban • átlag 3 - 4 C°, kivételesen 6 C° a napiészlelési adatok, a leolvasási hibákat Is tigyelembevéve, mintegy 4-2 C° - lg terjedő mértékben térhetnek el a napi középtől.

b) A víz hőmérsékletének alakulása általánosságban kövek a levegő hőfokának váttozá - salt, de a víz nagy hőmérsékleti tehetetlensége folytán kisebb- nagyobb eltolódással, amelyben számos egyéb tényező Is közrejátszik ( pl. szélviszonyok, borultság stb. ). Ezért a léghőmérsékleti adatokból nem tudunk a viz hőmérsékletére következtetni.

c) A vízfolyásokban a viz általában úgy átkeveredik, hogy a víz hőmérséklete gyakorlatilag keresztszelvényük minden pontján azonos. Pangó vizű sekély helyeken, szennyvizbeveze - tések és talajvíz hozzááramlások nelyén természetesen helyi változások is kimutathatók. Az állóvizek közismert hőmérsékleti rétegződése a ml sekély tavainkban kimutatható ugyan, de gyakorlatilag elhanyagolható.

d) A folyóvizek hőmérséklete közvetlenül a Jégképződés megindulása előtti percekben néhány század, • esetleg tizedfokkal tulhül ugyan, de gyakorlatilag a 0 C°-ot tekinthetjük minimum - nak. A tavak nagyobb sókoncentráclóju vizének fagyáspontja néhány tizedfokkal a 0 C° alatt van ( a Fertőn - 0,8 C°- os vizhőmérsékletet Is mértek ), de az eltérés többnyire elhanyagolható.

Atlaszunk a következő vizhőmérsékleti adatokat tartalmazza :

•I.) Az 4946 • 54 közü időszak észlelési adatai alapján összeállított táblázatunk 35 állomás havi és évi középértékeit illetve szélsőségeit öleli fel- 7 -