Magyarország hidrológiai atlasza II. sorozat, Hidrometeorológiai adatok - 2. Hőmérsékleti és párolgási viszonyok (VITUKI, Budapest, 1956)
Tartalomjegyzék
2.) A fenti adatokból a műszaki gyakorlat Igényelnek kielégítése céljából ábrát szerkesztettünk, amely bármely vízfolyásunk vlzhómérsékletl viszonyainak közelíts meghatározására alkaMmas. Az ábrán kétféle csíkozás Jelzi a havi középhómérsékletek tartományát. Mivel a viz hőmérsékletét a levegővel való érintkezés Időtartama lényegesen befolyásolja, tavaink és síksági folyóink hőmérséklete nyáron melegebb, télen hidegebb, mint a kisebb, dombvidéki vízfolyásoké. Ez utóbbiak vizének hőmérsékletjárása kiegyenlítettebb, mért vízhozamukban aránylag nagy hányaddal szerepel a télen viszonylag meleg, nyáron hideg talajvíz. A középhőmérsékletek tartományán kívül feltünteti az ábra a havi szélsőségeket is. A vízhő mérséklet abszolút minimumát 0 C° - nak vehetjük, abszolút maximuma a Dunán 26 - 28 C°, a Tiszán 28 - 30 C<> - ra, a Balatonon 29. • 34 C° * ra becsülhető. Dl. rész. TALAJHŐMÉRSÉKLET! ADATOK. A műszaki gyakorlatot elsősorban a téli földmunkák és a földbe fektetett vezetékek befagyás elleni biztonsága szempontjából a talajfagy mélysége érdekli. De hőszigete • lésl és hőtágulást, továbbá kulturtechnlkai kérdésekkel kapcsolatban fontos lehet a talaj hőmérsékleti viszonyainak részletesebb ismerete Is. A talaj hőmérséklete a levegő vizhőmérsékletén kívül a hőátadást befolyásoló külső körülményektől, továbbá a talaj fizikai tulajdonságaitól és biológiai tényezőktől Is függ ( hótakaró, szemösszetétel, ill. levegő • és víztartalom, szín, növénytakaró 111. beárnyékoltság stb. ) vagyis a földfelszín minden pontján más - és másként alakul. A műszaki gyakorlat szempontjából tehát bizonyos átlagértékekkel kell beérnünk, annál Is inkább, mert az állomások száma kevés, a mérési helyek talajszekényét, 11L a talajhőmérsékletet befolyásoló helyi tényezők alakulását nem tartják nyilván és Így általános törvényszerűségek bevezetésére nincs lehetőség. A felsorolt okok miatt Atlaszunknak ebben a részében a következőket közöljük i-i.) A talajhőmérséklet átlagos évi alakulása Budapesten az 500 cm mélységig terjedő rétegben az 4941 • 50. évi észlelések alapján. 2. ) A talajhőmérsékletek ötnapos átlagai Budapesten, Debrecenben és Tarcalon, a 400 - 420 cm mélységig terjedő rétegben 40, 44 111. 30 év ész - le lése alapján. 3. ) A talajtagy alakulását szemléltető ábrák a rendki vül kemény 4939/40. évi télről hat állomásról és 4. ) a talaj felmelegedését szemléltető ábrák a rendkívül meleg 4950. évi nyárról ugyancsak hat állomásról. A* utóbbi ábrákból kitűnik, hogy a talaj hőmérséklete 400 cm alatti mélységben már csak Igen nagy késéssel követi a külső hőmérsékleti változásokat, de az adatok egybevetésével megát lapítható belőlük a különböző mélységben várható hőmérsékleti ingadozások nagysága is. Megem - ütjük még, hogy az eddigi észlelések szerint a talajfagy legmélyebbre 4928/29 • ben ( a szá - zad leghidegebb februárjában ) hatolt amikor is Debrecenben 95 cm mélységig ért le a 0 C°- os Izoterma. ( Csővezetékek fektetésénél természetesen figyelembe kell még venni az egyenlőtlen takarást és a felszínig nyúló szerelvények hővezetéséből folyó hütőhatást Is. ) V. rész. A PÁROLGÁS. A párolság mértéke földünk felszínének minden pontján más és más. Mérési adataink csupán a párolgásmérő műszer közvetlen környezetének párologtató • képességére vonatkoznak, Így még a párolgás évi alakulását sem jellemzik pontosan. A műszaki gyakorlatot víztározás! kérdésekkel kapcsolatban a szabad vízfelszín, vízháztartás! vizsgálatok kapcsán a vízgyűjtő terület párolgása érdekli elsősorban .- 8
