Lanfranconi Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)

III. Az 1879. évi külföldi szakértőkből alakult bizottság véleményezése a Tisza szabályozásáról

19

..Xémelv átmetszésnél nem mindig, a leghelyesebb irány lett követve. Például szolgál Némely átmetszések

helytelen iránya.

„erre az Új-Becsén alóli, mely elhagyva a folyo azon részét, melybe a T erencz-csatorna „ömlik, ezen csatorna bejáratát veszélyeztette. Jobb lett volna ezen hátrány elkerülése „végett az átmetszést más irányban vezetni, mely a folyó kiegyenesítése szempontjából ép „oly előnyös lett volna, s a csatorna környékét érintetlenül hagyva, mindemellett kevesebbe is „került volna. Láttunk más átmetszéseket is, melyek hibás helyzetük miatt nem sikerültek,

„jelesen a Bodrog átmetszései Patak alatt.

„A bizottság kötelességének tartja még egy észrevételt tenni az átmetszések kieme- Az átmetszésekből

p . kiemelt föld elhelyezésénél nyert földanyag elhelyezésére nézve. A helyett, hogy ezen anyagból építettek zése_

„volna a védtökéseket, némelykor azt lerakták az átmetszések partjainak szélére, daczára

„annak, hogy ezek rendesen végleg elérendő szélességüknél szükebbre ásattak. Ennélfogva

„elkerüllietlen, hogy az átmetszések mindinkább kiszélesedvén, a kiásott föld is vissza„visszahull, és így annak medrét kitölti, minélfogva új ásás és kotrás válik szükségessé.

„így a helyett, hogy csökkennének a kivitelre szükséges költségek, inkább szaporodnak, s

„a mi még fontosabb, az átmetszések gyors működése megakadályoztatik.

III. Fejezet.

A töltések.

„A Tisza mellékfolyóin végrehajtott munkálatok legjelentékenyebb része a terjedelmes A tiszamenti toltések éúitesere

„ártereket mentesítő töltések építése. Ez 1846-ban kezdődött nagyobb mérvben, és azóta alak lt társulatok „elég tevékenységgel folytattatok, úgy, hogy ma már eléggé előrehaladt s sok hasznot hajt, Az épített töltések „bár még nincsen bevégezve. Hogy ezen töltések épülése minél gyorsabban haladjon, a fontossága.

„Tisza egész vonala 6 főszakaszra osztatott, melyeket ismét 32, egyetemleges érdekek „szerint csoportosult, s a két parton elszórt társulat osztott fel maga között. Ezen társulatok igen változó nagyságú területeket mentesítenek, és ha jelentékenységüket az általuk „épített töltések hosszához s a rájuk fordított kiadások nagyságához mérjük, látni fogjuk,

„hogy vannak társulatok, melyek csak néhány kilométer töltést építettek 30-tól 40 ezer „forintig terjedő kiadások árán, mig mások, például a torontáliak, már 1876-ban 150 „kilométernél hosszabb töltésvonalat építettek, s kiadásaik 2 — 21/2 millió forintra rúgnak.

„1872-ben a töltések összes hossza meghaladta az 1200 kilométert, a kiadások pedig „a 20,600.000 forintot, vagyis 52 millió frankot.

„A nagy sietség, melylyel a töltések építtettek, hátrányos volt úgy azok jó vonal-A töltések jelenlegi „báni elhelyezésére, mint szerkezetükre nézve. Vastagságuk általában nem volt elegendő, és árvizek alatt ciő- „a bizottság azt hiszi, hogy azon mód, mely szerint azoknak belső teste épült, rendesen fordult toitésszaka- „nagyon hiányos volt. Úgy látszik, hogy megfeleltek czéljuknak azon aránylag száraz kor- dasok‘

„szak alatt, mely a mostani esőzéses éveket megelőzte, hanem az utóbbi években, nevezetesen 1879-ben, számtalanszor elszakadtak, s a víz ismét nagy területeken elöntötte a már „mentesített síkságot; az ebből származó károk okvetlenül sokkal nagyobbak voltak, mint „azon kis költségtöbblet, mely a töltéseknek elegendő erősre építésére még fordítandó lett „volna. Ezen feltételek elmulasztása okozta a szegedi katasztróphát. Ha ez az által, hogy sok „lakos is lakása romjai közé tcmettetett, még súlyosbíttatott, legalább felébresztette az „általános figyelmet és megmutatta a veszélyt, melyben a töltések elégtelensége és azoknak „czélszerütlen elhelyezése folytán az egész folyóvölgy forgott. Igaz, hogy ily hosszban, mint „a milyennel ezen töltésvonal bir, folyton lehet némely pontokon szakadásoktól tartani, de „ha kijavítjuk azt, a mi a töltésekben még hiányos, legalább minden kedvező esélyt a „magunk részére biztosítunk ilynemű szerencsétlenségek ellen, melyek napról-napra ritkáb-