Lanfranconi Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)
III. Az 1879. évi külföldi szakértőkből alakult bizottság véleményezése a Tisza szabályozásáról
17 „nem nagy érdekkel bírnának. Miután a bizottság Szeged megvédését külön tárgyalta, s „erről külön véleményt is adott volna, feladatul tűzi ki magának a következő fejezetekben „az átmetszési és töltésezési munkálatokról táplált véleményét megismertetni, megvizsgálni „az általuk szült eredményeket és keresni, hogy mikép lehetne kijavítani azon hiányokat^ „melyek bennük még mutatkoznak. II. Fejezet. Az átmetszések. „A midőn a Tisza szabályozása megkezdetett, önként rá lehetett jönni az átmetszések „kiemelésére. Tekintve a folyó roppant kanyargó folyását, mely annak hosszát annyira „növelte, hogy a meder több mint kétszer oly hosszú volt, mint a völgy hossza; látva azt, „hogy a folyó szeszélyes alakú kanyarok után ismét visszakerül azon pontok közelébe, „melyeknél a kanyar kiindul: közel állott azon eszme, hogy a víz lefolyása nagy mérvben „megkönnyíttetnék utjának megrövidítése, s e szerint az esés és sebesség növelése által. „Nem lehet azonban ily munkát végbevinni a nélkül, hogy a folyón levő sebességek és „esések elosztását kisebb-nagyobb mértékben meg ne zavarjuk. A Tiszán az esés nagy „hosszúságokban rendesen igen keveset változik, s ha a folyó oly részében, mely körülbelől „egyenletes eséssel bir, némelykor húsz kilométernél hosszabb kanyarok elvágatnak, a folyó „törekedni fog az esés egyenletességét ismét helyreállítani, akár fenekének megváltoztatása, „akár pedig régi irányához való kisebb-nagyobb' közeledése által. Ez magyarázza meg azon „erélyes hatást, mely az új partokra gyakoroltatok, a mint azt a bizottság a folyó völgyének „felső részében, több átmetszésnél észrevette, hol a föld kevésbbé áll ellen a megtámadtatás- „nak, s hol nem lehet reményleni, hogy a Tisza partvédművek nélkül meg fog maradni a „neki adott új irányban. Ezen hatás azonban csak lassankint fog nyilvánulni, és a szükséges „partvédelmi munkálatokra valószínűleg csak távol jövőben fogunk rászorulni. Meg kell „azonban figyelni egy más körülményt, ha oly kiterjedésben alkalmazunk átmetszéseket, a „mint az történt, hogy tudomásunk legyen a zavarról, mely ezek által a folyó vízviszonyaiban előidéztetik. „Paleocapa a Tiszáról irt emlékiratában csak egynéhány átmetszést hozott javaslatba, „melyeket azon szakaszokban jelölt ki, hol a víz lefolyását leginkább kellett elősegíteni az „esés, a folyó meder állapota és a mellékfolyók szomszédsága miatt. 1878-ban, a bizottság „rendelkezésére bocsátott adatok szerint, 107 átmetszés volt kiemelve, t. i. : T.-Újlaktól Csapig . 25 Csaptól Tokajig O o . . . O O Tokajtól Tisza-Fiiredig . 14 Tisza-Füredtől Csongrádig .16 Csongrádtól Szegedig 8 Szegedtől a Dunáig 11 összesen . 107. „Ezen átmetszések összes hossza 129 kilométer, s az elvágott kanyarok hossza 607 „kilométer, miből kifolyólag a folyó hossza 478 kilométerrel megrövidült. A munkálatok „megkezdése előtt a Tisza-folyó hossza 1025 kilométer volt, mely így 728 kilométerre „szállíttatott le, vagyis megrövidült eredeti hosszának körülbelől két ötödével. „Nem mind a 107 átmetszés vezetett kielégítő eredményre. így a 96 közül, mely „Szeged felett emeltetett ki, csak 38 fejlődött ki annyira, hogy az anyameder általuk ( Az átmetszések befolyása a folyó természetére. A kiemelt átmetszések száma és hossza. A tiszai átmetszések jelenlegi állapota. 3
