Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)
I. Rész. Országos háromszögelések
Ezek a rendkívül értékes adatokt amelyekben kifejezésre jutnak ez egyes alapvonaimérő készülékeket 6ß az alkalmazott módszereket terhelő szabályos hibák is, világosan matatják, bogy a /elsőrendű háromszögeléssel, az alapvonaltól 2Q_Q...kii£méter távolságban, 1/100 000~ed uontosság- ra számíthatunk az oldalhosszak meghatározásában, Mivel pedig e hálózatban mir»denütt ezt a pontosságot követeljük mag nyilvánvaló, hogy legalább minden 200 kilométerre kei] agy-egy alapvonalat mérni > VT Fejezet. Az,országos háromszögelés számításénak alapelvei 4s tételei. • A háromszögelés mérési eredményeinek redukálása. A vízszintes mérés szempont lábd] a3 alapul választott niveauf0Iliiét mindig pótolható a niveaufeIhlethez legjobban simuló forgási ellipsoid felületével..vagyis az országos háromszögelés, nagy terjedelme mellett is " a kö- Eéptengerszin niveaujában elhelyezettnek képzelt, forgási ellipseidőn levőnek vehető» Mivel mi a háromszögeléshez szükséges méréseket a térszinén végeztük, az első' kérdés az, vájjon a mért a- lauvonal és a mért szögek minden redukció nélkül az ellip- soidrR vonatkozóknak tekinthetők-e*5* Tekintve azt, hogy a verti£álisok kitérő egyenesek, nem közömbös, hogy a szögmérés végzésekor ez egyik vertikális melyik pontjából^ a, másik vertikális melyik Doniját irányítjuk be, amiből következik, hogy a térszénen írért, “szögek nem’egyezhetnek meg lel jepen az eiiip?óidra va ló vetületűkkel, azaz a szögek redukál an- dők A redukció fazonban a ■>'vakarinti esetekben sokkal kisebb, mint a mekkora a szögmérésben elérhető pontosság 0 lg,v_el- Hanyago l haló. Az alapvonalat nem az ellipse.ton, hanem a föleit bizonyos m magasságból! jnérr- _ük Hr B vertikális vonalakkal levetít jük 92 2' üpreídra, akjpi hossza wegvél--- zik (; megkisebbedik *. >. A mért al&pyo- fVb&l redukálaadc.. a redukció nem slhanyagolh.a.toan kicsi Az- aTapvonai redukció j iának V.i a zárni •• ía_2a cél jel öl az alapvonal vertikális l ahrg. síkjának az ellipsoiddal való metszetét pótoljuk a megfelelő simuló körrel» y; I.ábra. :}• Íz 3-
