Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

- 51,selben, ha ct-vel jelöl jük a mért' hosszúságot és c-vel a redukált hosszúságit,

c • ct~ 7? :(R+m)

azaz

^ ^ = c(^-f)

Ennélfogva a bázisredukciő Ac a következő képletből számítható

A c - ct- c * c

a hol c helyébe elegendő megközelítéssel a ct irható. E képletben m a bázis átlagos tengerszinfeletti magasságát, ?? pedig az ellipsoidnak az alapvonal irányában vett görbületi sugarát jelenti•

A redukció nagyságáról az alábbi táblázat nyújt felvilágosítást;

m

Ac

C =, -iOOO m

C » SOOQ m

C- -iOOOOm

10 m 100 m 500 m

1000 m

0,002 m 0,016 0,078 0,157

0,008 m 0,078 0,392 0,784

0,016 m

0,157

0,784

1^570

A,redukció - már kis magasságoknál is - eléggé tetemes. Elhanygolása lényeges hibákkal járna.

líflmOP-ak az országos, háromszögei ésekfcenae a mérnöki ^háromszögei és ekben isr. a mért alapvonal minőig rsduka ~ landó a tengerszinre.

2v.fr. A _geMáziai.■h.ár.om.szjg. uei'inLtiájiL.

A háromszögeket eddig csak a sikon, illetve csuk a gömbön definiáltuk, az ellinsoiaon még nem, Tisztáznunk

kell tehát azt a" kérdést, hogy az bllipscidikus Háromszöget milyen ha ^ tároló oldalakkal definiáljuk.

° A si kivárom szög és a gernhháromszög analógiájából kiindulva az el~ lipsoidikus háromszög betárolására a # legcél s zord D t ne k. a’ normáimé r szel VináikoziK,annál is inkább, s^rí a teodolittal való szögmérés az egyes- pontokon a normáimétszetek közti szöget adja meg.

Ámde'a normáimét» zelekkel a háromszögoldalt egyértelműen nem lehet definiálni, rnort ellipsoid esetén

2. ábra.