Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)

III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés

távcső-állásban nyert a" magassági szög az a {helyes) magassági szöggel az alábbi összefüggésben van

an — a — ó

Ennélfogva az a1 és az a11 számtani közepe magát az a szöget adja, azaz mentes a <3 index-hibától. Vagyis

a =

a1 + a"

3. A magassági szögmérés végrehajtása.

A magassági szögmérést a következő módon végezzük.

távcsővel a szokott módon beirányítjuk ama pontot, amelyhez tartozó irány magassági szögét akarjuk meghatározni. A beirányí- táskor főleg arra kell ügyelni, hogy a pont képe a vízszintes szálon legyen; ezért utoljára a függőleges irányító-csavar használandó.

C2i Az index-libella buborékját a beállító csavarral (ilyennek híjában valamelyik legkedvezőbben álló talpcsavarral) gondosan középre állítjuk.

3. Az első indexen teljes (ljl, li"1), a másodikon csonka (/2,/|) leolvasást végzünk.

Ezekből

/"ii/ "1 /‘ = //1+1--+2

mely érték mentes a fekvő tengely esetleges külpontossági hibájától.

4. A távcsövet áthajtjuk s az alhidádét átforgatjuk.

(-5. Újra ráirányítunk a pontra s utána elvégezzük az előbbi 2. és a 3. műveletet. Újabb irányértéket kapunk, ez a következő

_ / "ii _i_ ) "ii

//II + ii-----±i~

4, A magassági szög számítása.

A méréssel nyert leolvasásokból a kör számozása szerint különféle- képen számíthatjuk a magassági szöget.

4. ábra. Magassági szög szerint haladó számozás.

5. ábra. Zenittávolság szerint haladó számozás.