Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés
Háromféle körszámozás szokásos: a) Magassági szög szerint haladó számozás (4. ábra). Ezen két 0°-os és két 90°-os vonás van. A 0° és a 90°-os vonások közt folytatólagos számozást találunk. Az egymásra következő quadransok számozása ellenkező értelmű. b) Zenittávolság szerint haladó számozás. A számozás — az óramutató járásával egyező értelemben — ö°-tól 180° ig tart; 180°-nál újra kezdődik s ugyanolyan forgási értelemben ismét 180°-ig tart (5. ábra). E körön tehát két 0°-os vonás van, amelyek egyúttal 180°-ot is jelentenek. E számozásnak egyik változata a 6. ábrán látható. Ezen a szá6. ábra. Zeni'távolság szerint haladó számozás. mozás a 0 vonástól jobbra és balra tart, vagyis rajta két ellenkező értelmű beosztás van. c) Folytatólagos számozás. Megfelel a limbus számozásának. 0°-on kezdődik, folytatólag 90° - on, 180°-on és 270°-on keresztül az óramutató járásával egyező értelemben 360°-ig terjed (7. áb/a). A magassági szögnek a leolvasásokból való számítása a kör számozása szerint más és más. Tekintettel fontosságukra, az egyes eseteket külön-külön tárgyaljuk. a) Magassági szög szerint haladó számozás esete. Az általánosság kedvéért felteszem, hogy az irányvonal a skála 8. ábra. A magassági szög számítása_ (magassági szög szerint_haladó számozás esetén) QÍ/f-thU -t nF /U v£ (± !L 7. ábra. Folytatólagos számozás.
