Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés
83 2. Az index-hiba és kiküszöbölési módja. A magassági szögmérésnek különleges szabályos hibája az ú. n. index-hiba. Ha az irányvonal vízszintes, akkor az indexnek 0-ra kell mutatnia, ha magassági szöget, 90°-ra, ha zenitszöget mérünk; ha nem mutat oda, hanem valami ó, illetve (90° + ó) osztásra, akkor ezt a ö-át nevezzük index-hibának. Ha a magassági kört úgy ékelik a fekvő tengelyre, hogy a 0 vonás, illetve a 90°-os vonás rádiusa kerül fedésbe az irányvonallal (illetve annak vetületével),jig£ index-hiba akkor nincs, ha az index-vonal vízszintes. Ha azonban a 0 vonás rádiusa és az irány-vonal egymással y szöget zár be, akkor index-hibától mentes műszeren az index-vonal a vízszintessel ugyanakkora y szöget zár be. Az indexhiba felette veszedelmes hibaforrása a magassági szögmérésnek, mert sokszorosan felülmúlhatja a leolvasó berendezés nyújtotta pontosságot. ^Az index-hibát ki lehet küszöbölni két távcső-állásban való méréssel, ha minden kör leolvasás előtt az index-libella buborékjának középre állításával az index-vonal irányának állandóságát (egyformaságát) biztosítjuk. Állításunk a 3. ábra segítségével egyszerűen igazolható. Az ábrákon az egyszerűség kedvéért feltettük, hogy a magassági kör 0 vonása az irányvonallal van fedésben. Az index-hiba miatt az első távcső-állásban nem az a magassági szöget, hanem az a1 szöget kapjuk. Az ábra szerint . a1 — a + ó ahol <5 az index-hiba. Áthajtás-átforgatás után (a 3. ábrán egyszerűség céljából csak az áthajtás van feltüntetve) a pontot ugyanúgy irányítjuk be, mint előbb, tehát az irányvonal hajlása a vízszinteshez ugyanaz marad (a). Ha leolvasás előtt az index-libella buborékját középre állítjuk, az indexvonal hajlása szintén ugyanaz marad mint előbb, tehát a második 6* 3. ábra. Az index-hiba kiküszöbölése.
