Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés
tekintetében az egyszerűbb teodolitokon az /. ábrán látható elrendezést találjuk, melyen a libella is, az indexek is mereven vannak kapcsolva a fekvő tengelyt alátámasztó oszlopokhoz s amelyen az indexek irányának azonosságát a mérésben azáltal biztosíthatjuk, hogy valamelyik talpcsavarral az index-libella buborékját minden irányzás előtt középre állítjuk. A nagyobb pontosságot igénylő mérésekben nem célszerű a talpcsavarokhoz nyúlni, vagyis nem tanácsos az index-vonalnak ugyanazon irányba való állítását az egész műszer elmozdításával végezni. A jobb műszereken az index-libellát az indexek lemezéhez („a“ hoz) úgy erősítik, hogy avval együtt a „bu nyúlványt támadó „cs“ paránycsavar segítségével mozgatható legyen (2. ábra). A paránycsavart az indexek beállító csavarjának fogjuk nevezni. Valahányszor e paránycsavarral az index-libellát középre állítjuk, az indexek vonalának térbeli helyzete irányra nézve mindig ugyanaz lesz. A szabatos magasságmérésre szolgáló műszereken a magassági kör ismétlő rendszerű, azaz a fekvő tengelyen durván elforgatható. E berendezés lehetővé teszi, hogy a magassági szög megmérését különböző körállásokban megismételve, a magassági kör beosztási hibáinak hatását csökkenthessük. A mérnöki gyakorlat műszerein ilyen elforgatható magassági kört csak ritkán találunk. A leolvasó berendezés az egyszerűbb műszereken nóniusz, a jobb fajtákon pedig mikroszkóp. 1. ábra. Magassági kör mozdulatlan index-libellával. 2. ábra. Magassági kör mozgatható indexkarral és index libellával, cs az indexlibella beálliió csavarja,
