Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés
81 III. FEJEZET. Trigonométriai magasságmérés. 36. §. A trigonométriai magasságmérés alapelve. A magasságkülönbség voltak épen nem más, mint függőleges irányon kijelölt hosszúság, tehát meghatározható függőleges síkban fekvő szögek mérésével. Ezt az elvet követi a trigonométriai magasság- mérés, amely két, ismeretes vízszintes távolságú pont magasságkülönbségét magassági {elevatio), illetve mélységi (depressio) szög mérésével állapítja meg. Ä trigonométriai magasságmérés alkalmazásának előfeltételei a következők: 7. A két pont vízszintes távolsága ismeretes. O két pont egymásból látható és irányítható. A trigonométriai magasságmérés előnye a szintezéssel szemben: 7. alkalmas rövid távolságon nagy magasságkülönbség mérésére, 2. a mérési munka kevés, mert a magasságkülönbség-mérést nagy távolság esetén is egy műszer-állásból, tehát egy lépésben végezzük. Hátránya: 7. a Kisebb pontosság, 2. a vízszintes helyzet ismeretének szükséges volta. A trigonométriai magasságmérés magassági körrel ellátott teodo- littal végezhető. 37. §. Magassági szögek mérése. 1. A magassági kör és szerkezete. A magassági szögek mérésére szolgáló teodolitokon a vízszintes beosztott körön kívül még egy beosztott kör van, a magassági kör, melyet a fekvő (horizontális) tengelyhez, H-hoz mereven úgy erősítenek, hogy síkja a tengelyre merőleges legyen. Helyesen igazított és felállított műszer esetén a H vízszintes, ennélfogva a beosztott kör függőleges helyzetű. A magassági kör a távcsővel együtt mozog, tehát az a szög, amit az irányvonal függőleges vetülete a magassági kör 0 (kezdő) vonásához tartozó sugárral bezár, állandó szög. A magassági körön két, egymáshoz diametrálisan elhelyezett index van. A két indexhez tartozó leolvasások számtani közepéből a H tengelynek és a magassági kör középpontjának nem összeeső voltából származó külpontossági hiba hatása kiesik. A mérés alatt megkívánjuk, hogy az indexek összekötő vonalának iránya mindig ugyanaz legyen, miért is a műszeren mindig kell lenni olyan libellának, melynek függőleges síkja párhuzamos a magassági körrel s melynek érzékenysége összhangban van a magassági kör leolvasó berendezésén elérhető pontossággal. Ezt a libellát index-libellának fogjuk nevezni. Ilyen libella Oltay, Geodézia IV. 6
