Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)

II. Fejezet. Szintezés

' • ■ --J ' - _

50

A tárcsás lécnek jelentősége csak akkor volt, amikor az irányzás dioptrával történt, a távcső bevezetése használatát feleslegessé tette s így a lomtárba került. Jelenleg legfeljebb a primitívebb műszerekkel végzett gazdasági és kertészeti magasságmérésben alkalmazzák.

A beosztott léc vagy vonásos osztású, vagy sávos osztású. Az előbbi ritkább s jól csak akkor használható, ha a lécet a műszertől ál'andóan ugyanazon távolságban állítjuk fel. Ekkor a beosztás-vonások vastagságát a szál látszólagos vastagságának megfelelően választO

00

18

19

20 21 22

23

24

25

77

78

79

80 81 82

83

84

50 ábra. A porosz országos felmérés kettős számozású vonásos osztású léce.

51. ábra A francia elsőrendű szintezés vonásos osztású léce.

52. ábra. Zeiss féle kettős, vonásos osztású szintező léc. A beosztás invar-acél szalagon van.

53. ábra. Egyszerű sávos osztás.

hatjuk, tehát a leolvasás szabatosan végezhető. Az állandó léctávolság csak az elsőrendű mérésekben tartható be, ezért a vonásos osztás csak itt talál alkalmazásra. Vonásos osztást mutat a 50., 51. és 52. ábra.

A sávos osztás egyszerű, vagy kettős lehet. Egyszerű sávos osztást az 53. ábrán látunk, kettős sávos osztást pedig az 54.—58. ábrákon. A kettő közül az utóbbi az előnyösebb, mert a leolvasandó vízszintes szál mindig bele mutat egy fehér mezőbe is, tehát állása könnyen, a szemet kevéssé fárasztó módon állapítható meg.

A lécosztás legkisebb egysége a cm, vagy a fél cm.