Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
51 A leolvasás megkönnyítésére minden dm vonás meg van számozva. A számokat leghelyesebben fekvő helyzetben kell felírni (51. és 56. ábra). Ha álló számokat írunk a lécre, akkor azokat mindig az illető beosztási vonás fölé kell helyezni s a megfelelő decimétert teljes hosszában fekete vonással, vagy üresen hagyott hellyel kell megjelölni (54. és 55. ábra). Leolvasáskor az a dm jegyzendő fel, amelynek számát a vízszintes szál metszi. A szál állását a legkisebb léc osztáson belül becsléssel állapítjuk meg. A becslés hibája legkisebb az intervallum közepén (azaz leg54. ábra. Egyszerű sávos osztás centiméteres és fél centiméteres mezőkkel (Ertel-féle léc). 56. ábra. A szerző által javaslatba hozott kettős sávot osztású szintező léc. pontosabban a 0,5 állapítható meg), legnagyobb az intervallum negyedében és három negyedében (legkevésbé pontosan a 0,3 és a 0,7 becsülhető). — Mivel a szál vastagsága nem elhanyagolható érték, az intervallumok szélein bizonytalanság lép fel annak megítélésében, hogy a szál rajta van-e a határvonáson vagy nincs. — E bizonytalanságot megszüntetendő célszerű, ha az intervallumok találkozásánál a fekete sávokból kis köröknek megfelelő részletet elhagyunk (56. ábra), mert akkor a szimmetria vizsgálatával szabatosan megállapítható, hogy a szál fedi-e a határvonást, vagy nem. Ugyanezen cél elérésére, továbbá az egynegyed és háromnegyed körüli bizonytalanságok elkerülésére is, 4* 55. ábra. Kettős sávos osztás.
