Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
49 mivel az a természetszerűleg kicsi szög, azért felcserélhető a tangen- sével s így dl Jcf==7ahonnan M ]_ de d ' Természetesen nem elégszünk meg egyetlen meghatározással, hanem azt többször megismételve, sok egyszerű meghatározásból vezetjük le az £ legmegbízhatóbb értékét. Az állandó meghatározása előtt meg kell győződni a libella csiszolt felületének egyenletességéről, azaz arról, hogy a libella függőleges metszete csakugyan körív-e ? Körív esetén egyenlő nagy buborék-elmozdulásoknak, a lécen egyenlő nagy szál-elmozdulások felelnek meg és fordítva. Ha tehát körülbelül középen álló buborékkal ráállítjuk a szálat a lécosztás egyes cm-eire, úgy minden ráállítás után a buboréknak ugyanazon értékkel kell elmozdulnia. A libella állandó meghatározása annál pontosabb, minél nagyobb a de érték. 0 25. §. A szintező léc. A szintező léc lehet íCl. tárcsás léc, 2. beosztott léc A tárcsás léc (49. ábra) már a múlté: a szabato- sabb jellegű magasságmérés teljesen kiküszöbölte egyrészt, mert a vele való mérés nehézkes, másrészt mert a mérés egyik fontos része — a leolvasás — nem a műszer mellől, hanem a léc mellől végzendő. A tárcsás lécen, megfelelő pontjelzéssel ellátott tárcsa mozgatható fel és le s állása bármely helyzetben a lécen levő beosztás és a tárcsán levő index segítségével megállapítható. A lécre való irányítás és a buborék középre hozatala után a tárcsát be kell inteni úgy, hogy a ví szintes szál a tárcsa kijelölt közepére mutasson: ezután a tárcsa helyzetét a lécet kezelő egyén leolvassa s azt feljegyzi, vagy a mérnöknek odakiáltja. 49. ábra. Tárcsás szintező léc. Oltay, Geodézia IV.
