Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)

II. Fejezet. Szintezés

48

A c-nek és az /'-nek egyidejűeknek kell lenniök. Ezt elérendő, a libella kétszer olvasandó le a következő sorrendben:

libella,

léc,

libella.

Ha a két libella-leolvasás egymástól csak kevésben (néhány tized beosztásban) tér el, akkor a két libella-leolvasás számtani közepe képzendő s ezt vehetjük egyidejűnek a lécleolvasással.

A. buborék-leolvasással való szintezéskor ismerni kell a szintező libella parsértékét £-t. Ez utóbbit rendesen optikai úton magával a szintező műszerrel szokás meghatározni.

24. §. A szintező libella állandójának meghatározása.

A szintező libella állandóját a szintező lécen végzett leolvasásokkal határozhatjuk meg.

A lécet felállítjuk d távolságra (rendesen 30—50 m), a távcsővel ráirányítunk s utána a libella buborékját szélső állásba hozzuk, de úgy hogy mind a két vége leolvasható legyen. Most leolvassuk a libellán a buborékot (a/, bx), a lécen a vízszintes szálat (/,) és ismét a libellán a buborékot (a/', />/'). Ezután a szintező csavarral elforgatjuk a buborékot a libella-beosztás túlsó végére s ismét leolvassuk a buborékot (a2', b2), a lécet (/2) és újra a buborékot (o2" b2"). A nyert adatokból a libella-állandó egyszerűen számítható. Ugyanis:

továbbá

, ax'+ bi „ a" + 6)"

c i 2 és C| 2 '

a2" + b2"

r / a2 + K

C2 ^ es C2 ■

Ha a Ci és ct", illetve a c2' és c2" csak kevésben térnek el egymástól, akkor számtani középük (cx és c2) vehető az lt, illetve /2 lécleolvasással egyidejű buborék-állásnak. Vagyis az /,-hez tartozik a

Q ’ -)- C " C ' I C "

cx =----2---- buborék-állás, az 4-hez tartozik a c2 = — - ^ ■ 2 buborékállás.

Ennélfogva a de = c2 — cx buborék-elmozdulásnak megfelel a lécen dl=l2 — 4 szál-eltolódás.

Jelöljük a-val azt a szöget, amellyel az elforgatás történt. Világos, hogy

a — Jce és

,

'*■ 7'