Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
13 gát (Ip a 14. ábrán). Ezután a Q-n álló lécen, ugyancsak középen álló buborékkal leolvasást teszünk (/Q). A két pont magasságkülönbsége m = /p —/Q Az így levezetett érték teljesen tartalmazza a refrakcióból, a niveaufelület nem sík voltából és az irányvonal nem vízszintességéből származó hibahatásokat, tehát nagyon jól kiigazított műszer esetén is, csak részletpontok felvételére használható. A kettős állásból való szintezés ugyanazon két pont magasság- különbségét két, a pontokhoz szimmetriásan fekvő műszerállással határozza meg (15. ábra). Ez az eljárás — eltekintve a szálcső mozgatásából származható hatástól — helyesen adja meg a magasság- különbséget, de követésre nem méltó, mert két müszerállásból — tehát hosszadalmasan — végzi azt, ami egy müszerállásból is elérhető. A modern gyakorlat e két eljárást már kiküszöbölte. 7. §. A szintező műszerek osztályozása. A szintezésre használható műszereket általánosságban három csoportba osztályozzuk: 15. ábra. Kettős állásból való szintezés.
