Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
14 a) Tulajdonképem szintező műszerek. így nevezzük azokat, melyek csak szintezésre használhatók. b) Egyetemes szintező műszerek. Ezek olyan műszerek, melyeknek főrendeltetése a szintezés, de amelyek azonkívül valami egyébre is használhatók (vízszintes szögmérésre, vagy optikai távmérésre, vagy magassági szögmérésre stb.).. c) Univerzális műszerek. Ide soroljuk mindazon műszereket, melyeknek főrendeltetése nem a szintezés, de fel vannak szerelve szintező libellával s így szintezésre is használhatók. A tahiméterek például mindig univerzális műszerek. 8. §. A tulajdonképeni szintező műszerek szerkezete. A szintezés szempontjából a legfontosabbak a tulajdonképeni szintező műszerek. Különböző szerkezetűek lehetnek s közülök egyelőre csak azokat fogom tárgyalni, melyeknél az irányzás távcsővel, az irányzás vonalának vízszintessé tétele pedig libellával történik. Többi típusait a közelítő szintezésre szolgáló műszerek fejezetében fogom ismertetni. A tulajdonképeni szintező műszer vázlatos rajzát a 2. ábra mutatja, a 16—22. ábrákon pedig perspektív rajza, részletes hosszmetszete, továbbá néhány jellemzőbb típusa látható. A szintező műszer két főrészből áll, a müszertalpból és az alhidádéból. 1. A műszertalp és a talpcsavarok. A műszertalp szokásos típusai a 23—26. ábrákon láthatók. Közülök a leghasználtabb s a legjobb a három talpcsavaros rendszer (23. ábra). A 24. ábra az osztrák (Starke Kämmerer) szintező műszereken szokásos talpcsavarrendszert mutatja ; hátránya, hogy az egyik főirányban végzett munka erősen befolyásolja a másik főirányt is, továbbá, hogy a gömbcsukló miatt az álló (függőleges) tengely rövid s így nagyon ingadozhat, ami körülforgatáskor a buborék több parsra való kimozdulását eredményezheti. A 25. ábrán a Starke Kammerer-féle talpcsavar-rendszer ama 16. ábra. Talajdonképeni szintező műszer perspektiv képe.
