Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
IV. Fejezet. A barométeres, vagy fizikai magasságmérés
112 M a két állomás közepes tengerszín feletti magassága = ma -j- mr A képlet a magasságkülönbséget méterben adja meg. Hangsúlyozom, hogy a Ba és B( a légnyomás nagyságát jelenti, vagyis ezek a barométeren nyert /eofoasas-okból a majd részletezendő redukálásokkal állapítandó^ meg. 47. §. A barométeres magasságmérés alapképletének gyakorlati (közelítő) alakja. Az állandó számértéke Magyarországra. A barométeres magasságmérés Laplace-féle képletében az /., a 3. és a 4. zárjeles mennyiség egy-egy országra — vagyis a föld méreteihez képest kis területre — nézve átlagos értékével helyettesíthető, azaz beolvasztható a K' barométeres állandóba. Ezért a mérnöki gyakorlatban a magasságkülönbség számítására a következő képlet használható &*AU**+i m = K(l + at)log—.............................8 " _______________— Bt •—■ Magyarországra nézve a következő adatok vehetők: B — 720 mm e = 7,2 e___t_ B~ 100 M= 500 m (p = 47° Ennek megfelelően a barométeres állandó értéke Magyarországra nézve [ K = 18469 ; vagyis nálunk a következő képlet használható a magasság számítására m —18469 (1 + 0,00367 t) (log Ba — log Bt) . . ahol t az átlagos léghőmérsékletet jelenti, t. i. t ta -f~ t< 2 . 9 48. §. A barométeres magasságmérés alapképletének Babinet-féle közelítő alakja Számtáblázatok. Amennyiben a meghatározandó pontok magasságkülönbsége 1000 m-nél kisebb, azaz a gyakorlati esetek túlnyomó részében, a magasságmérés alapképlete még inkább egyszerűsíthető.
