Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A pontkapcsolások
83 A hatodik teendő a középhibák számítása. Az egységsúlyú eredmény (vagyis a jelen esetben egyetlenegy mért szögérték) középhibája Ha a mérési eredmények egyenlő megbizhatóságúak voltak, akkor p0 egyúttal az egyes mért szögek középhibája is. Hangsúlyoznom kell, hogy a p0 értékben kifejezésre jut az a kényszer is, amely- lyel mi a megadott koordináták értékeit hibátlanoknak vettük. A y0 értéke voltaképen egyrészt a megadott koordináták hibáiból, másrészt a szögmérés hibáiból származik s ez magyarázza, hogy a szögeknek a kiegyenlítés után számított középhibája rendesen nagyobb, mint a kiegyenlítés előtti — az egy ponton ismételt mérések eltéréseiből levezetett — középhiba. Minél közelebb van ez a két érték egymáshoz, annál kisebb a hálózati kényszer hatása, vagyis annál jobbak az előre ismeretes koordináták. A keresett ismeretlenek középhibái 2 2. A hátrametszések koordináták szerinti kiegyenlitése. a) A feladat leírása. Adottak a Plt P.,, . . Pit ... Pn (14. ábra alappontok az (Yx Xf), (Y.,, X2), ■ . ., (Yi, X,), . . ., (Yn, Xn) koordináták által. E koordináták a további számítások során változatlan mennyiségek gyanánt kezelendők, tehát hibátlanoknak tekintendők. Valamely P pont meghatározására a P ponton iránymérést végezünk a Plf P2, . . ., Pn pontokra. A mérések tehát az í/„ u2, . ..., Uiy ... un hibátlan értékű irány értékekre vonatkoznak. A mérési eredmények legyenek l\i 1%1 • • • t lit • • • t In 6*
