Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
5b A képlet megoldása előtt meg kell állapítani azt, hogy qz a hányadik szögnegyedbe esik. Ezt legcélszerűbben grafikusan végezzük el. EdrajetSljuk a hálózat A és D közti részét a .hálózati szögek segítségével tetszőleges méretarányban (tetszőleges alapvonal-hosszal) s azután az AD egyenesre negatív forgási értelemben felrakjuk az ismeretes koordinátákból számítható (AD) irányszöget. Ezáltal megkapjuk /1-ban a pozitív x tengely irányát, tehát az a közelítő értéke lemérhető. Az a ismerete után az A egyenletekből számítási ellenőrzéssel kiszámíthatjuk az a értékét is, amivel feladatunk megoldottnak vehető, mert yB és xB már számítható. Ó3. A hálózati pontok koordinátáinak számítása. pl A kezdő pontpár ismeretes koordinátáiból kiindulva a további pontok számítása folytatólagos, de egységes eljárással végezhető. A feladat a következő : Az ABC háromszögben előre ismeretesek: két pont koordinátái (yA, xA, yB, x,i) s a három belső szög kiegyenlített értéke (a, ß, y); kiszámítandó a C pont yG, xc koordinátái (38. ábra)1. +Y 38. ábra. A számítás három részben végzendő: * « I. rész. Irányszögek számítása. A-"'. * 'i :j * j; 4 (AB) = arc tg Sb dy x lí XA (BA) = (AB) ± 180° (AC) = (AB) - a (BC) = (BA) + ß 1 A 38. ábrán az (AC) irányszög tévesen (Ati)-\icI van jelölve.
