Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
41 Az egyes 2-ák koeficienseinek, a —p cotg /-eknek megállapítását egyszerűvé teszi az a körülmény, hogy e koeficiensek voltaképen nem egyebek mint a\logsin /-nek /"-re eső megváltozásai, ami a logaritmus könyvekből készen vehető akkor, amikor a tiszta tag képzése céljából a log sin /-eket kikeressük. Mennyi az oldalfeltételi egyenletek száma ? Mivel az oldalfeltételi egyenletek száma azonos a hálózat fölös oldalainak számával, meg kell állapítani, hogy a hálózat p pontjának meghatározására (megszerkesztésére) hány oldal szükséges. Az első 2 pont meghatározására 7 oldal kell, a többi (p—2) pont meghatározására pedig 2 (p—2) oldal kell. ennélfogva a hálózat p pontjának meghatározására 2 (p—2) + / = 2p—3 oldal szükséges. Ezzel szemben a hálózatban összesen / oldal van, miért is az oldalfeltételi egyenletek száma h = l— 2p + 3 d) A feltételi egyenletek számaira levezetett képletek összefoglalása. 1. Szögmérés esetén /j = 5 — / — A + P\ fi = h — Pi + l f3 = l -2p + 3 / —/1 4* /2 +/3 = — 2p + 4 2. Iránymérés esetén U-J-i-u /2 = ^1 — Pl + t A /3 = 1 —2p+3 f = /1 4- /2 + /3 = J — Pi — 2P + 4 t 4. Példák a feltételi egyenletek számának megállapítására és a feltételi egyenletek felírására. A következő példákban a feltételi egyenletek száma először mindig rátekintéssel (puszta szemlélettel) állapítandó meg; a képletek csak ellenőrzésül használandók. Ez az eljárás azért szükséges,
